Hová rohansz? Miért és meddig?
Nem élhetsz úgy, ahogyan eddig.
Meg kellene végre állnod,
magadba szállnod… megcsodálnod
a fényt, az esőverte járdán,
a fecskék libbenő szárnyán;
mert holnapra tovarebben,
a szélnél is sebesebben…
Szélnél is sebesebben
By antonius
31 hozzászólás
Bizony, kedves Antonius elrohanunk az élet legcsodásabb szépségei és ajándékai mellett. Aztán még nekünk áll feljebb, hogy minden szürke és egyhangú.
Gratulálok szép versedhez!
alberth
Köszönöm albert. Bizony nem könnyű az arany középutat megtalálni.
Üdv. a
Azért rohanunk, mert azt hisszük lemaradunk valamiről, pedig pont azért maradunk le szinte mindenről, mert rohanunk. Ez elég nehéz felismerés. Van akinek sosem sikerül. Azt gondolom ők a mindig elégedetlenek.
Úgy írtad meg ezt a verset, mintha csak mondanád. Mintha nem is vers lenne, pedig az. Nagyon jó vers.
Köszönöm szépen kedves szusi. a
Jaj, még úgy olvasnám a felsorolást, mennyi mindenre lehet rácsodálkozni…
Gyorsan befejezted, kedves antonius. Ami nem von le semmit az értékéből…
Kedves Irén!
Volt tovább, de meghúztam. Köszönök mindent. a
Kedves Antal!
Nem csak azért kell megállnunk egy-egy pillanara, mert halad az idő a fejünk felett. Én más ok miatt nézek egy ideje, más szemmel a világra. Bizony, ma már észreveszem " a fényt, az esőverte járdán, a fecskék libbenő szárnyán " Abból, hogy idéztelek, már megint az következik, hogy szebben bizony nem tudnám mondani Náladnál.
Szeretettel: még mindig pipacs 🙂
Jaj, dehogynem pipacska. Nagy varázsló vagy Te! Köszönöm, kedves szavaid, értékelésed. a
Igen érdemes megállni, és jobban szemügyre venni a jelentéktelennek tűnő dolgokat. Szép felfedezésre lelnénk.
Szép estét:Selanne
„érdemes megállni, és jobban szemügyre venni a jelentéktelennek tűnő dolgokat.” Pontosan ezt tetted nálam. Meglepetés, hogy ilyen sokan megálltatok jelentéktelen kis rövidkémnél.
De azért nagyon köszönöm. a
Kedves antonius!
A "szélnél is sebesebben" elfutok egy lakatlan szigetre,
ámulok, hogy arcomat karcolja az eső, (vagy a könny?)…
S fűszoknyám miután beleakadt a bokorba,
figyelemmel kísérem a villámok csattogó dühét.:))))
Gyönyörködöm a lehulló cseppek csillogó táncában.:)
S azon elmélkedem vajon ki az,
aki előttem már észrevette ezeket a csodákat rajtad kívül?:)
Elgondolkodtató…
Üdv: fátyolos tekintettel: felhő
Köszönöm felhőcske a rám tékozolt időt, a kedves szavaid. a
Ezek vagyunk, rohanók! Egy pillanat vár ránk, de mi nem figyelünk rá. Pedig sokszor nagyon is sokat jelenthet!
Gratula!
Barátsággal:Fél-X
Köszönöm Fél-X a megtisztelő látogatásod, értékelésed. a
Szépen állítod meg az időt, és igazad is van 🙂
aLéb
Ja. Szépen. Ha egy évtizeddel korábban teszem, akkor is túl későn… 🙂
Köszönöm a figyelmed. a
Ugye megengeded Kedves A.,hogy egy általam oly nagyon szeretett versből idézzek"Ne várj nagy dolgot életedbe,
Kis hópelyhek az örömök,
Szitáló, halk szirom-csodák.
Rajtuk át Isten szól: jövök……(Reményik Sándor)……….éééééééééés HA ROHANUNK akkor bizony lemaradunk a "Mindennap kicsiny csodáiról"…..KÖSZÖNÖM a figyelmeztetést:-)))))))I.
Köszönöm nyaracska a figyelmed. Reményik Sándort én is szeretem és nagyra tartom.
Üdv. a
Igen kedvemre való ez a műved, remekül eltaláltad a mondanivalóját.
Néhány sorban minden lényeges ott van.
Tetszik ez az egyszerű, direkt stílus, amely rögtön megszólítja az olvasót, így lehetetlen nem észbe kapni és nem megcsodálni a pillanat adta szépséget.
Üdv.:Tamás
Én pedig a hozzászólásaidban lubickolok. Egyre jobbak, szakszerűbbek, igényesebbek. Őszinte elismerésem ezért Tamás.
Ha egy-egy tuskó nem is értékeli, azért ne veszítsd el a kedved. Nagyra tartom azt az embert, aki példamutató módon, időt és energiát nem sajnálva, értő módon, és még megfelelő hangnemben is képes a társaihoz szólni. Nagy dolog. Nekem nem mindig jön össze. Türelmetlen vagyok és gyakran bunkó.
Üdv. a
Fontos gondolatsor!
Köszönöm figyelmed. a
Szia!
Milyen igaz sorok! Sajnos mostanában én is csak rohantam, itt az ideje, hogy megálljak. Ha másért nem, versed erejéig.
Szeretettel: Eszti
Kedves vagy. Köszönöm szépen. a
Valós vers: az emberek a mai világban már csak rohannak, mintha nem is vennék észre a környezetüket. Én legalább megállok néha, a természetet megcsodálva…nekem ezzel újat nem mondtál, de nemes szívedet ezek a sorok feltárják, hogy másokat próbálsz a jóra ösztönözni.
Tisztelettel: egy valaki, aki kedveli az olvasást
Rohan az idő, rohan az élet, az ember meg utánuk rohan, feledve a lét örömeit. S ha megidősödünk akkor jövünk rá, hogy elrohantunk életünk felett, mit magunk mögött hagytunk. Mikorra már meghomályosodnak szemeink, akkor néznénk az élet csodáit,de látni már alig látunk belőle valamit. Szép versed mindenkit ösztönözhet, hogy ne így legyen míg nem késő!
Gratulálok hozzá! Üdv: Zoli!
Szebbeket mondtatok erről a rövidkéről, mint ami benne foglaltatik.
Köszönöm szépen mindkettőtöknek.
Üdv. a
Kedves Antonius!
Azt hiszem, reggelente mindenkinek fenti soraiddal kellene indítania a napot. Elgondolkodtató mondatok. "Ütősek", de erre van szüksége az embereknek.
Folyamatosan rohanunk, s az élet legszebb dolgait észre sem vesszük.
Remélem még nagyon sokan fogják olvsni versedet.
Üdvözlettel: Zsóka
Kedves Zsóka!
Köszönöm megtisztelő látogatásod, kedves szavaid és értékelésed. Szívesen olvastam értő, érett gondolataidat.
Szívesen látlak máskor is. Üdv. a
Szép, szép, szép… Bölcsesség, bölcsesség, bölcsesség:)))
Köszönöm Klára.
Van egy kevés "utógyújtásom". 🙂