Oh, mint hiányzol,
Mint lelkem darabja,
Mint a szív harangja,
Bennem zengsz bárhol.
Mosolyod látni,
Mint rőzsát a szélben,
Mint holdat az éjben,
Vággyal csodálni.
Érezni ajkad,
Mint tüzet titkolni,
Mint álmot eldobni,
Nem múlik rajtad.
Feledni téged,
Mint levegő nélkül,
Mint az ember végül,
Úgy érne véget.
12 hozzászólás
Csodálatos lírai alkotás, Kedves Eika!…
Gratulálok!…Imádom az ilyen verseket!:))))
Szeretettel: Lyza
Kedves Lyza!
Köszönöm, hogy olvastál, és a kedves szavaid.
Szép sorok, ilyen lehet a szerelem.
Szeretettel:Selanne
Húúúúúha! Az az utolsó versszak, az bizony tündökletes.
/ a második versszakban véletlenül rőzsát írtál/
Ez nagyon csodás vers!!!
Gratula!
Barátsággal:Fél-X
Nagyon szép, tetszett lírai csengése, ritmusos egyszerűsége.
Gratulálok a csodalatos,lírai hangvételű szerelmes vershez.
Udvozlettel,Jóska
Kedves Scherika! Nagyon szépen írsz a "szerelemről"…érzékletesen. Jó volt megismerni a gondolataidat! Rudy
Kedves Rudy! Köszönöm, hogy itt jártál, és örülök ha tetszett, (Nekem szewrencsém van.)
Szeretettel Era
Kedves Rudy! Köszönöm, hogy itt jártál, és örülök ha tetszett, (Nekem szerencsém van.)
Szeretettel Era
Gratulálok szép szerelmes versedhez
Szeretettel: oroszlán
Kedves Oroszlán! Köszönöm, hogy olvastál és nagyon örülök hogy tetszett.
Szeretettel Era