őrület!
az ezt üvöltő szelek tépik a szirmokat:
szeret – nem szeret – szeret – nem szeret…
és így tovább a végtelenbe, őrület!
ügyet se vess!
de ki mint vet ügyet se, arat majd úgy kegyet
arra, hogy a kor ma vele kegyetlen legyen,
és így továbbá a végéig, ügyet se vess!
hallgasd!
az életben a halál a leghatalmasabb,
nem szeret – szeret – nem szeret – szeret…
így tépkedi le rólunk az éveket, hallgasd!
táncolj!
a lábak alá a ritmus vadvidám:
szeret – nem szeret – szeret – nem szeret –
szeret – nem szeret –
szeret –
nem szeret –
szer… –
nem…
és így tovább a végtelenségbe, táncolj!
5 hozzászólás
Olvasom, és olvasom 😊
Kérem, ön nagyon kreatív írás,s mint gondolat tekintetében.
A mondanivaló is érdekes.
Valahol számomra a végtelen agyalásokra való legyintést jelenti.
Mindenhez érzést párosítunk mi emberek, legyen az negatív, vagy pozitív.
Táncoljunk hát gondtalanul, jön majd a fekete kéz, s elhúz minket
a táncteremből 😊
Kérem szépen a gondolataim jártak (keringőt) 😄
Üdvözletem 😊
Kérem! Nekem az csak öröm, ha olvasni tetszik! 🙂
Parádés Önnel keringőzni! 😄
Kérem! Nekem az csak öröm, ha olvasni tetszik! 🙂
Parádé Önnel keringőzni! 😄
Ha Ön mondja,akkor úgy van 😄