Mi a szerelem?
Égető gyötrelem, melyért feláldoznám akár életem.
Egyetlen óra mit vele tölthetnék,
egyetlen percig ha illatát érezhetném,
Csókjáért bármit feláldoznék
S mégis, nap mint nap elhagy, s visszatér,
Találkozunk, de minden jó véget ér,
S egy dolog marad: a hiány,
mit csak az enyhít, hogy tudom,
ő is rám vár.
Szerelem-nélküled nem élet életem,
S csak ő az, ki nélkül élni képtelen
Volnék, s mégis pangok egyedül, kedvetlenül
S csak egy dologra vágyom:
csókja ízét érezni a számon,
A mérgezett csókét, mely a magányom megöli,
Csengő nevetését, mely félelmem elűzi,
S a szót, mely elhiteti megérte várnom,
megérte tűrnöm kínzó magányom,
a szót, mely minden gondot feledted
az egyet, mely így hangzik: szeretlek…
1 hozzászólás
Húha! Ez megérintett. Hangulata van, és érzem azt, amit Te éreztél, mikor írtad.