Szememben már könnycsepp van csupán
Zivatar, mely el sem áll talán.
Emlékképek villannak elém
Remény! Te már nem lehetsz enyém.
Engedd, hogy felejtsek, mert megöl a bánat
Tégy fájó szívembe szép virágot, párat.
Törött szárnyaimmal most mit kezdhetek?
Ezekkel már többé nem repülhetek.
Lélekkertemben is kipusztult már minden
Egy hóvirág ébred, nyílik csak serényen
Kell, hogy jöjjön tavasz egyszer újra nékem…
Maat /2014.07.13./
4 hozzászólás
“Egy hóvirág ébred, nyílik csak serényen
Kell, hogy jöjjön tavasz egyszer újra nékem?”
Igen, bízni kell benne. Szeretettel és tetszéssel olvastam soraid.
Rita
Nagyon köszönöm! Most mindenben jobban hiszek, mint eddig bármikor. 🙂
Kedves Maat!
Nagyon´szép érzésekkel díszített vers!
Gratulálok:sailor
Szép estét!
Köszönöm szépen, sailor! 🙂