Színek folynak eggyé
A palettán.
Szívek szakadnak ketté
A verandán.
Szavak olvadnak csenddé
Az ajkakon.
Nevek állnak sorrendé
A falakon.
Millió Rómeó vár
Az erélyen.
Mind kavicsot dobál
Szüntelen.
Júlia nem halja
A koppanást.
Méreggel lassítja majd
A dobbanást.
Szabvány szavak, színek
A papíron.
Sztendert nevek, rímek,
De leírom.
Volt már… Megírták
A nagyok.
Szép Rómeót, Júliát,
…Velük halok…
Színek
By Ugri János
2 hozzászólás
Tetszik a versed, az alapgondolatot, a melankóliát szépen vezeted végig!
Pecás
Szép és érdekes versedet szeretettel olvastam.
Egy véletlen hiba:
Júlia nem halja – helyesen írva két ll-betűvel : hallja helyesen írva.
Tetszik a versed: