Kevés dolog bír szóra mostanában.
Odakint harsány viráglobogás van,
de nem gyúlt bennem tavasz, ahogy máskor.
….. És nem múlik a tél vén cseresznyefánkról.
Akár a gyász: fekete és hallgatag,
pőre testén nem ülnek meg madarak.
Csak áll bénultan, sorsapecsételten.
….. Néma kívánsága: temessék egy versben.
10 hozzászólás
Kedves Netelka!
Úgy látszik Rainer Maria Rilke idézete nállad pontossan stimmel:
"Egyszer talán úgy volt, ahogy a régi mesékben áll, a tavasz: "Fény és szerelem és élet". Aki ebben még hisz, az magának hazudik." Ha ő azt irja is, – az magának hazudik – hányszor hazudtunk már magunknak az életben mert az igazságot nem akartuk elfogadni.
A legszebb hazudás mégis. tavasszal mikor az ember érzi az első napsugár melegét, becsukni a szemet és hazudni, hazudni magunknak: Mllyen szép ia az élet. És ami a legszebb benne, nem ártunk vele senkinek, nekünk pedig legtöbbször használ. Próbáld meg.
üdv Ton
Kedves Toni, nekem általában tavasszal nem kell hazudnom magamnak, mert a tavasz önmagában felvidít, de leginkább megihlet. Most, talán halott cseresznyefám okán, valahogy nem jönnek a szavak. Vagy ha igen, csak ilyen bánatosan.
Köszönöm jöttödet.
Erika
olyan szomorú tényleg…
de nagyon szép
üdv: András
Hangulatos mégha egy kissé pesszimista is.Grt,Z
Szomorú látvány, tényleg, András. Köszönöm!
Kedves Z., az, de remélhetőleg múlik belőlem ez a hangulat. Köszönöm 🙂
Melankólikus, de azért én is szeretnék egy versbe-temetve maghalni. Szép kép.
Hanga
Szia! Nem is értem magam! Ismerem és szeretem ezt a versed (is), mégse írtam még ide. 🙂
Most megtettem.
Szép ünnepeket!
Üdv,
Poppy
Most látom csak, milyen ritkán járok erre – meg egyáltalán, korábbi kedves helyeimen. Mióta nem írok, mert nem tudok, azóta hűtlenkedem :/ Köszönöm, hogy Te hű vagy a verseimhez, kedves Poppy 🙂
Kedves Hanga, köszönöm jöttödet 🙂