Te csak nézed, de nem érted.
A kövek között zörögve söpri a szél a levelet.
Szemed körbejár.
Kopár a nagy határ.
Csak a szél söpri a kövek között zörögve a levelet.
Könnyek homályából nézed a fejfát.
Fejedben keresed az emlékek nyomát.
És a szél csak zörögve söpri tovább a kövek között a levelet.
Olyan régen volt már, talán soha nem is létezett…
A szégyentől leszegett fejjel térdelsz a virágok felett.
És a szél csak zörögve söpri a kövek között a levelet.
Már feladnád, reményvesztetten elkullognál,
Amikor felcsendül a füledben egy régi zsoltár.
Ahogy a szél zörögve söpri a kövek között a levelet.
De rég is volt már, de az emlék tiszta
Érdes keze, drága arca…
Rekedt hangja, becéző szavai,
A kávéfőző fölötti dúdolás, mit soha nem fogsz már hallani…
A görnyedt hát, a szúrós pulóver,
A kedves mosoly, ahogy belép a szőlővel
Az ajtón, és azt mondja:
A kedvencedet csinálom vacsorára.
De most csak a szél söpri zörögve a kövek között a levelet.
6 hozzászólás
Kedves Eghain!
Nekem valóban nagyon tetszik ez a versed, minden sorában a szeretet beszél.
Azon csodálkozom, hogy eddig nem írtak hozzá kommentet.
Egyáltalán nem számít, hogy nincs túlszerkesztve, és ne hívd amatőrnek, mert sok magát profinak tartó firkász képtelen lenne ilyet írni.
Óriási élmény volt elolvasnom az elejétől a végéig.
A magam részéről erőt, szebb napokat és további remek alkotásokat kívánok neked, örülök, hogy olvashattalak.
Az emlékek mindig élni fognak, és addig a szeretteink se halnak meg a lelkünkben igazán!
Üdv.:Tamás
Kedves Tamás!
Köszönöm szépen a kommentet, nagyon jólesett. =) Örülök, hogy tetszik a vers.
És igen, szerintem is, ha emlékezünk rájuk, a szeretteink tovább élnek a szívünkben, bármennyire közhelyes is ez a megfogalmazás.
Szóval köszönöm mégegyszer.
Eghain
Kedves Eghain, nekem nagyon tetszett ez a nyers és amatőr vers, utóbbinak már nem is mondanám:-) A "szóval" indítás a vers további részével nekem nagyon kontrasztos volt, mert annyira szép , kedves képeket használsz, hogy az elejére szerintem nem is kellene ez a csúnya kötőszó:-) Da ha már így esett, így is jó. Örülök hogy olvastalak!
H.
Kedves Haya!
Köszönöm szépen! =)
A "szóval"-t azért írtam oda, mert az egész vers egy kis belső monológként kezdődött, egy előző gondolathoz kapcsolódott, és így jegyeztem le gyorsan, hogy el ne felejtsem. Már így szoktam hozzá. De köszönöm az észrevételt!
Szép napot!
Ezt is a "véletlen "hozta,hogy olvastam,de köszönöm a véletlennek, s Neked.Nagyon szép szomorú hangulatot áraszt.Most október utolsó hetében időszerő is.Köszönöm,hogy olvashattam.
suzeretettel üdv:hova
Kedves Hova!
Én köszönöm! Nagyon örülök, hogy tetszett.
Eghain