Nincsen másom, csak a szavak,
Együtt töltött telek,nyarak,
Mosolyok és ölelések,
Örömök és szenvedések,
Ez az amit átnyújthatok,
Csokor helyett szívet adok,
Szívet ami érted dobog,
Te vagy benne, Neked lobog.
Emlékeket, sok szép képet,
Pillanat Most tovább lépek,
Látom magunk évek múltán,
Szeretetünk sosem múlván,
Öreg kezünk egymást fogja,
Te vagy éltem legszebb foglya,
Rabmadárként mégis szabad,
Százszor szelíd, ezerszer vad,
Békében és háborúban,
Örömkönnyben, méla búban,
Mégis Veled, sosem mással ,
Átölellek lélektársam.
Születésed napját üljük,
Szeretetünk le sem hűtjük.
Négy évtized és még egy év
vulkán kitört, elragadt hév,
Szeretetem mindig Tiéd,
Erősítjük egymás hitét.
Ha létünknek vége is lesz,
Az enyémbe ékkövet tesz.
Másik iránt amit érzünk,
A Te és Énben egyként fénylünk,
Öröklétünk közös álmunk,
Egyfelé visz angyalszárnyunk.
5 hozzászólás
Az igazi összetartozás szép példája.
És jó, hogy páros rímeket használtál, tetszik.
Üdv, Poppy
Valóban nagyon szép, olyan jó, hogy ilyen is van. Gratulálok! (gondolom örült neki)
Párosan szép az élet
Isten éltesse a feleséged
Üdv.Szejke
Köszi szépen, elsírta magát.Tudjátok a szívemből jött(vagy inkább a lelkemből).
Ha valaki nekem ilyet írna…
Nagyon szép!