befaltam vagy a felét,
Az ám!
Lazán.
A gyertyákat is megettem,
Lángolt tőle a nyelvem,
mint egy…
– mindegy.
Az iskolába bementem,
Mind ünnepeltek engem:
suli
buli.
Ajándékot nem kaptam,
Szeretetet azonban,
minden
szinten.
Egy bántás mégis elért,
szórakozottságomért
melyet
kegyet-
lenül tanárom mondott,
szegény fejemhez vágott,
nagyon
agyon
csapott. Hiszen azt mondta:
”Jobb lenne ezentúl ha
nekem
te nem
feleselnél többet már
ellenben megtorlás vár!”
Szemét
szemét
módon rám meresztette,
lelkem nem eresztette
fogva
tartva.
Börtönbe kellett volna
szállnom mind odahagyva
testem
lelkem.
„Elveszne minden kincsem”-
uralma alatt nincsen
szabad
szavad.
Vigyázz jól, nehogy bedőlj!
Teremthet mindenkiből
Robot-
sznobot.
Láncod tépned nem késő,
megmaradjon a végső
szerény
erény.
Eltaszítom igáját
s szabadságom zászlaját
Felem-
elem…!
8 hozzászólás
úúúúú, csak nem szereted József Attilát? 😀
tetszik az ilyen szójáték, én is írogatok hasonlóakat:) ügyi vagy!
üdv: Vérvirág
Üdvözlöm az új József Attilát! 😉 Nagyon jó ez a vers!! Humoros, lágy, és nagyon jól bánsz a szavakkal! Gratulálok!
Boti megint megnyilvánult látom a BOTIHUMOR! 🙂 Amikor olyan hangulatban vagyok éppen, nagyon jókat tudok nevetni rajta. A szójátékok legtöbbje sikerült, néhol döcög ugyan, de ilyen hosszú versen keresztül senki se várta volna, hogy mindegyik tökéletes legyen. Mondom, összességében jó! És ki volt az a szemét szemét módon meresztő tanár? 😛
Üdv
Zsázs
Nekem is tetszik! Gratu! Ügyes vagy, jól összehoztad!
Legjobban a szójátékos-dallamos vonalvezetés tettszett.Különben
lehet,hogy te leszel nagy elődöd nagy utódja…?!
Jaj, ennyi dicséretet még nem is kaptam… Köszönöm szépen mindenkinek 🙂
József Attila nem tartozik a kedvenc költőim közé, de ennek megfogalmazására ez volt az ideális forma.
Zsázsa: Hmm… Van 1 uccsó versszak is, amit itt kihagytam. De szerintem már olvastad… 🙂
József Attila jutott eszembe nekem is. Nagyon kedves, humoros a versed, annak ellenére is, hogy néhol valóban "döcög". Gratulálok: Colhicum
Boldog szülinapot! (utólag-előleg)
A diák-versek mindig jól jönnek: felnőtt hétköznapjaink szmogjába friss áer… Slukk egy kis vidámat! …Mert ugyanis mi öregek már csak mosolygunk ezen tortúrákon, amiken szegények keresztülmennek nap mint nap. Pedig sokuknak kálváriadomb az iskola-lépcső… (Persze, néha a tanároknak is…)
(üdv.: Á.E.)