Tavaszi ajándék

Márciusi hózáporral együtt érkeztél,
odakint még a fagy mesélt,
bent Te csendben megszülettél,
s óceánkék szemeddel először rám néztél.

Elvirágoztak az áprilisi magnóliák,
de láttam arcod első szelíd mosolyát,
s hiába a hosszú álmatlan éjszakák,
ezüstös holdfény a sötétben Te voltál.

Minden nap elmélyedek változó édes arcodban,
hogy mire gondolsz, azt még csak egy égi angyal tudja,
de este, ahogy elernyed apró tested karomban,
azt kívánom, bár őrizhetném minden álmodat.