Irgalmatlan jelent őriz a zaj.
Utcai élet árulja bűnös titkait.
Vértől zavaros térben futó élők
élik a megfeszített Krisztus kínjait.
Görcsöt kap a szem, amikor néz!
Árvákat szaporító diadal ordít
ismétlődő emberi érdeket s a
lábunknál esztelenség hódít.
Micsoda vágóhíd ez az élet itt!
Értelmét nem méri sem idő, se szó.
Az elhagyottak, a szentek, a szólók,
akik közülünk megmaradtak, múló
értékek hímondó szavának, ők azok az
átkozottak, ők mondják el a jajt, a vért.
…mért halnak nyomjelzős jelen mámorában
–élet s a halál mezején– roncsos álmokért?
14 hozzászólás
Kedves Inda!
Ezek igazi, mai képek…
Gratulálok versedhez, Judit
Kedves Judit!
A mában élünk s nemcsak a mának, de valamiféle képen a holnapoknak is üzenünk.
A jelen küzdelmét, lefektetett igazi értékét a holnaphoz érkezők érzik majd s akképpen is ítélkeznek (felette) felettünk.
Örülök, hogy itt megint találkoztunk.
Szeretettel, Inda.
Kedves Futóinda!
Elgondolkodtató verset írtál.
"roncsos álmokért?" – Sajnos igen, ma már csak roncsos álmokért küzdenek sokan.
Üdvözlettel: Zsóka
Kedves Zsóka!
Aki mer az nyer alapon az álmok, ha roncsosak is, belőlük valami mindég valóra válthatóak.
Már elmondtam s le is írtam valahol, hogy a rabszolgáknak csak idő kérdése, hogy lázadással változtassanak helyzetükön. ( lásd, 1956 és majd lásd 2012-13?!)
Szeretettel, Inda.
Kedves Futóinda!
Igazán valós képet festettél a máról, hisz így élünk, mert ilyen életbe kényszerítenek, vagy kényszeritjük saját magunkat.
Tetszett a versed.
Üdv: harcsa
Az Életistenünk hozott, kedves harcsa!
A fizikai törvényeket más fizikai törvény tudja csak megváltoztatni.
Az életnek is törvényei vannak.
A kényszerítésnek, amely ellenreakcióként energiát gerjeszt, van egy pontja, amikor túllép a kényszerítés erején és megtöri azt. (…lásd, Zsókának írt válaszomban )
Megjegyzés: kényszeríteni csak azt lehet, vagy azokat, és csak addig, akinek, vagy inkább nemzetben gondolkodva a tűrőképességük fel nem emészti a kényszerítő rendszerét. Mert a kényszerítő állandó félelemben él és abban élve a saját összpontosító energiáját gyérítve megtorpan és a változást igénylő kényszerítetteknek ellenállni tovább képtelen.
Ez csak egy nagyon enyhe előrevetítése annak, ami a mai jelenből kilépve a holnapokban következik majd be.
Barátsággal, Inda.
Igen kedves Futóinda az élet küzdelem, harc a túlélésért. Épp ezért nemes, mert az élet szeretete gerjeszti. A viszályok, virtus a harc velejárója, s a díj az évek számának nyújtása. Nincs más, ami teljesen a mienk lehet még, személyes vagyonunk.
Gratulálok és hajrá!
alberth
Kedves Alberth barátom!
A hajrá előttünk van s amikor a hajrában a cél már tiszta, akkor már azok is futnak, jönnek, akik csak nézői voltak a hajrának.
Amikor kell ( hamarosan ) akkor a leszámoló hajrában ott leszünk, mint 1956-ban.
Látom, olvasom: nem vagyunk egyedül!
Barátsággal, Inda.
Kedves Inda!
Talán igen, épp az álmokért!
Ölellek: pipacs 🙂
Hát igen az élet zajosabb oldala, roncsos álmok… az élet malmai pedig őrölnek.
Gratulálok versedhez!
szeretettel-panka
Kedves Panka!
A legkegyetlenebb dolgokat mi magunk ellen követjük el.
Ennek több oka is lehet:
vagy nem ismerjük magunkat eléggé, vagy az élni-sietésünkbe beleszól az idő, meg az élet malma. Harmadiknak idetenném a helyzetfelismerésünk néha-hiányát. S talán a fel nem soroltak után jön egy nagy kérdés: építhető-e, álom, változás, vagy akármi olyasmi, amely a mában, de inkább a jövőben a jobb irányba helyzet, vagy állapot változást idéz majd elő?
Sok mindent befolyásol az állapot éhség, azaz elsődlegesen a szeretet éhség, gazdasági éhség, nyugalom éhsége, igaz ez a szeretet éhséggel párosulni szokott.
Az "élet malmához" szerettem volna szólni, de az a kijelentő megállapítás nagyon felületesen intézi el az életünk sokszínűségét, összetevőjét.
Köszönöm, hogy itt jártál.
Szeretettel, Inda.
Kedves pipacs!
Minden álom osztható, sőt néha ragályos is. Pláne akkor, amikor egy nemzet álmáról van szó.
S vannak olyan álmok is személyekre szabva, amelyeknek a hullámhosszát kell megtalálni, s amelyet követni akarunk. A többi már a maga útját járó élettörvényre tartozik.
Szeretettel, Inda
Szia ! Most értem ide hozzád, versed bár teljesen más támáju mint az előzőek, mégis egy nagy alkotás.
Szeretettel:Marietta
Szia, kedves Marietta!
Igazán örülök, hogy ide értél. A négy, öt órás alvás előtt nekem is olyan kevés idő jut az itteni sok, sok, jobbnál jobb alkotások olvasására, esetleg a hozzászólásra.
Egy mondatba, vagy inkább néhány szóba sűrítem a "témákat" : minden ami az élet, minden ami s aki hozzám ér, vagy akár hogyan s milyen értelemben megérint, az téma s ennyi.
Soha nem igyekeztem nagy alkotást írni, "kreálni", inkább azt írom le, ami az érzékeimen keresztül tovább adható.
Szeretettel, Inda.