Te csak egy ember vagy a sok közül,
Akivel a lélekszám csak bővül,
Te csak egy nő vagy a sok közül,
Aki akkor boldog, ha más örül.
Mégis Te vagy az egyetlen ember,
Akiért nekem a Nap felkel.
Mégis Te vagy az egyetlen nő,
Akit szeretek, teljes szivemből.
Szeretlek mint embert, imádlak mint nőt,
Már Istenhez is szóltam: "Kérlek, add meg nekem őt"!
Mert van egy álmom, amelynek a világon párja nincsen,
Hogy veled élem az életem, Egyetlen Kincsem.
Ha csak egy álom marad és neked nem kellek,
Akkor azt kivánom, inkább fel se kelljek.
Csukódjon le szemem, és többé ne nyiljon ki,
Mert a hiányod okozta űrt nem pótolja semmi.
Én csak egy ember vagyok neked a sok közül,
Ez az érzés mardos legbelül.
Én csak egy férfi vagyok neked a sok ezerből,
Ez a tudat érzem, végleg megöl.
3 hozzászólás
Szia Egy Valaki!
Olyan bizonytalanul írsz magadról a bemutatkozásodban, pedig tényleg nagyon szép verset hoztál össze. Én tutira elolvadnék, ha egy pasi ilyet írna hozzám. Kitartás, tiéd lesz a csaj!!
Szeretettel,
Réka
Kedves Egy Valaki!
Nagyon szép a versed, meghatódtam rajta.Biztosan nagyon szeretheted őt.Még írjál sok ilyen szépet, kivancsian olvasnám.fanofgd-nak igaza van,ha nekem ilyet írna valaki én is elolvadnék.:))
Ölellek.
Kedves Egy Valaki!
Nagyon jó hatáskeltő, mély érzelmű szerelmes verset írtál. Sokan megéljük ezt.
Gratulálok, nagyon jó!
Üdv. Metal Koala