szeretem a gesztenyepürét
pedig egyszer majdnem belehaltam
húgomnak vittem meg magamnak
talán anyámnak is de ez nem biztos
az utóbb említett elvette az ajándékot
húgom szája kiskanál oválja nyitva maradt
meg akar mérgezni mondta Ő meg ne edd
a késeket éjjelre az ágyába rejtette
bezárkóztam hátha jön a Vince
anyám öccse tőle kellett akkor félni
szerintem Vince nem tudta a programot
érkezése így elmaradt meg a gyilkosság is
Pista érkezett helyette diabéteszes hatvanas
csendesen kopogott majd ráfordították a
kulcsot a besárgult hálószobaajtóra
pár évvel később anyám talált rá
a lakásában a konyha kövén feküdt
mellette néhány kockacukor hevert
hamarosan tél lesz ilyenkor
finom igazán a gesztenyepüré
4 hozzászólás
Kedves Edit!
Ezzel kezded:"szeretem a gesztenyepürét":::
én is!
…dehogy micsoda történet okozója tudott lenni,
szinte hihetetlen!
Szeretettel:sailor
Kedves Salior, csak hihetetlennek tűnhet, pedig…
Köszönöm, hogy olvastál.
Szia Edit! 🙂
Furcsát fogok mondani, de szerintem tőlem ez már megszokott. 🙂
Ahogy olvastalak, egyre jobban megerősödött bennem, hogy ez egy jó (rövid)próza lehetne, engem arra visz a tartalma.
Ennek nem az az oka, hogy nem tudok azonosulni a központozás nélküli versekkel, mert van közöttük olyan, ami elkap, de most határozottan prózai lefutást érzek itt.
Javasolom, hogy próbáld ki, szerintem neked is tetszeni fog (azt hiszem), ha megírod a másik változatot is. 🙂
Ne haragudj, hogy őszintéskedek, de a saját példámat veszem alapul: engem mindig előremozdított, amikor boncolgatták egy-egy művemet. Ezzel ötletekhez jutottam, fel is használtam őket.
Egyébként szívszaggató sorok, összeszorul tőlük az ember gyomra, de ez most bennem nem versként, hanem prózaként szólalt meg.
Köszönöm, hogy megosztottad velünk. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kankalin, igazad van. Tekintetem ezt egy vázlatnak is. Erősítsen a tudat, hogy kaptam hasonló javaslatot a prózára vonatkozóan. Meg fogom írni. Köszönöm szépen az őszinte figyelmedet. Mindig örülök, mikor megtisztelsz építő kritikáddal.
Szeretettel: Edit ❤