csodáid előtt
vágytól didergő pőre
zsoltáraimmal
kéregetve kiáltok érted
pórusaimban
lüktet a láz
a hiányod
s riadtan kutatom előled
a menedéket
de
nem találom
önmagam előtt
védtelen vagyok
mert te már
én vagyok
beleégetted magad
az ereimbe
mint az augusztusi
éjszakákba
a hulló csillagok