Glück
Sonntagsruhe, Dorfesstille,
Kind und Knecht und Magd sind aus,
Unterm Herde nur die Grille
Musizieret durch das Haus.
Tür und Fenster blieben offen,
Denn es schweigen Luft und Wind,
In uns schweigen Wunsch und Hoffen,
Weil wir ganz Glücke sind.
Felder rings – ein Gottessegen
Hügel auf – und niederwärts,
Und auf stillen Gnadenwegen
Stieg, auch uns er in das Herz.
Theodor Fontane
( 1819 – 1898 )
Boldogság
Falu vasárnapi csendben,
Gyermek, cseléd mind kifut,
Tűzhely alól a tücsökzene
Házat átjárva kijut.
Ablak, ajtó maradt nyitva,
Mert hallgat, csendes a szél,
Bennünk vágy és remény néma,
Mert boldogságunk egész.
Körben mezők – Úr áldása
Dombon fel és lefelé –
És kegyelem halk útján a
Mi szívünkbe is betér.
Szalki Bernáth Attila
4 hozzászólás
Kedves Attila!
Gratulálok e szép fordításodhoz is! Boldogság! Hm, minő nagy kincs, mi keveseknek adatik meg! Akkor még más volt az élet értéke. Bár én így is boldog vagyok, mert nem értem a világot, ha érteném boldogtalan lennék! Így hát nem is akarom érteni e szörnyszülöttét a mai kornak, mit modern időknek neveznek!
Szeretettel ölel: Zoli
Kedves Zolikám!
Köszönöm figyelmed és értékelésed. Most feltettem egy másik Fontane
verset, ezzel a költő igyekszik segíteni a " boldogság " fogalmának
értelmezésében, értékelésében.
Szeretettel üdvözöl Attila
Kedves Attila!
Kerek egész egyszerűen szép.Ez a versed olyan most nekem, mint egy kedves érintés.
Gratulálok.
Barátsággal:Ági
Kedves Ágnes!
Hogy sikerült a költő érintését átadnom, örülök.
Szeretettel üdvözöl Attila