Eltemetve mindent
Gyötrő, fájó múltam
Félre dobtam itt bent:
Szívemnek leghátsó
Eldugott zugába
Hogy, ne legyen bántó
Lelkem új ruhája
Kettéhasadt tükröm
A szemétbe dobtam
Emléked nem őrzöm
Jobb, ha lángra lobban
Nem érdekelnek már
Sötét, kínzó vágyak
Új lapot nyitottam
S élek. Most a mának
2 hozzászólás
Jó recept, jó vers.
Jó vers… igen…