Fellegtelen tükröződés az ég,
egy villanás szülötte a pillanat.
Értelem kutat, kaland egybetart,
egybefogja a nagy távolságokat.
A gondolat sötét csendje buzog.
Egyetlen vigasz mely nem igaz,
a vad farkas báránnyá szelídül.
Titok a seb,a méz, a kéj a keserű.
A szó helyett, marad a visszhang,
igába foghat, mint jól húzó lovat.
8 hozzászólás
Kedves Icu!
Szeretettel gratulálok remek versedhez! " A szó helyett, marad a visszhang,
igába foghat, mint jól húzó lovat."
Ölel: Zsuzsa
Köszönöm kedves Zsuzsi a gratulációdat!
Szeretettel
Ica
Drága Ica!
Csodálatosak a képeid itt is. 🙂
Szépséges.
Szeretettel,
Ida
Köszönöm drága Ida!
Ölellek szeretettel
Ica
Kedves oroszlan!
"Egyetlen vigasz mely nem igaz,
a vad farkas báránnyá szelídül."
…talán egyszer
Szeretettel:sailor
Szép napot!
Kedves Sailor!
Köszönöm a kiemelésed, ez a lényeg, ami sajnos soha nem fog megváltozni, Mondhatnám azt is "Ember embernek farkasa", na talán az…
Szeretettel
Ica
Kedves Ica!
Valamiért Salvador Dalí jutott eszembe versedről. A te ecseted toll.
Üdvözlettel: Szabolcs
Kedves Szabolcs!
Igen megtisztelő a h.szólásod a versemhez. (Szeretem Dalí művészetét, akármennyire is volt őrült)
Üdvözöllek szeretettel
Ica