Porba,roskadó álmok hullnak,
sárba fulnak árván,
csapzott szárnyak törve jajongnak:
a feledés tapossa durván,
elmúlt fenséges,ívelő szárnyalás
tobzodó lelkek a por felől
lesnek,hallik cinkos kuncogás,
s borítnak álmokra sárfelhőt,
haldokló remények vergődnek fetrengve
remélve kélő nap sugarát,
mi leszárítaná végső győzelemmel:
a szárnyszegő,olmos pocsolyát.
2 hozzászólás
Ez nagyon kemény gondolatsor, de kicsit úgy érzem, alárendelted a mondanivalónak a formát.
Nekem is van egy “Törött szárnyak”-am, felteszem a nevem alá, de az egészen más..
Sok sikert!
aLéb
Ez az én hitem! A forma csak hordozója annak amit mondani akarok.Köszönöm,hogy olvastál.