Nézz ránk Ady Endre!
A “Halottak élén” új kiadására
Meghalt az Élet, és elmúlt a Harc –
Figyelsz-e még e tespedt, tompa csendre?
A sír mélyéből, büszke, dacos arc,
Figyelsz-e még ránk, harcos Ady Endre?
Érdemes még szemedet vetni ránk?
Nézni a hetyke magyar sors kudarcát?
Országunk csorbult, tépett a gunyánk,
S az isten is arrább fordítja arcát.
Kik körülálltuk a ravatalod,
Ma már tudjuk, vezeklőn, törve, sírva,
Hogy nem te voltál akkor a halott –
Mi dőltünk zsibbadt, léha, szörnyü sírba!
Csak vad órákon kél és kavarog
A szittya sír, a kísérteti csontház,
És marjuk egymást, esett magyarok,
Árva az árvát, csontvázat a csontváz.
Ó, Ady Endre, Messiás-magyar!
Riaszd szét lidércálmát a halottnak!
Bús Lázár-szívünk még élni akar,
Ontsd rá napos tüzét élő dalodnak!
Ha igazán szerettél, nézz le ránk,
Oszlopnak gyúlva sorsunk síri éjén:
Járj előttünk, dicsőült Égi Láng,
Élni akaró bús halottak élén!
1923
Tóth Árpád: 1886 -1928
Schau an uns Endre Ady!
Für die Neuauflage von „An der Spitze der Toten“.
Das Leben ist tot, der Kampf ist vorbei,
achtest du noch auf dieser stille Kadi?
Zu den Tiefen des Grabes ein stolzer Schrei,
Kannst du uns noch hören, Kämpfer Endre Ady?
Lohnt sich noch, ein Auge auf uns zu werfen?
Der frechen Pleite von ungarischem Schicksal?
Das Land ist schartig, Volk liegt im Scherben,
und der Herr Gott schaut uns gar nicht mehr an.
Wir, die rundum um deinen Schragen waren,
heute wissen wir, reuig weinend gebrochen,
dass nicht du warst, der Tote damals an Schragen,
wir haben damals tot ins Grab gekrochen!
Es erhebt ‘d regt sich nur zu wilden Stunden,
das Binse-Grab, das makabre Kabinett,
‘d wir mahlen uns einander, arme Ungarn,
Waise, den Waisen, Skelett des Skeletts.
Oh, Endre Ady, Messias-Ungar
Vertreibe die Albträume der Toten!
Unser Lazarus-Herz ist noch furchtbar,
giess dein Liebesfeuer an den Chaoten!
Wenn du uns liebstes, schau auf uns herab
als brennende Säule an der Schicksalsnacht:
Geh du himmlische Flamme uns vorab
an der Spitze der Toten, die leben wollen halt!
1923
Fordíióította: Mucsi Antal-Tóni
2 hozzászólás
“Bús Lázár-szívünk még élni akar,
Ontsd rá napos tüzét élő dalodnak!”
Igen, van, aki akar élni és van, aki nem. Nem mindig az hal meg, akinek teher az élet. Nehéz sorok, nehéz sorsok.
Szeretettel: Rita 🙂
Igazad van Rita…üdv Tóni…