Ez az a világ, ahol a napok váltják egymást,
ahol ma gazdag embert játszol, holnap koldus leprást,
ahol ülsz a buszon… város város után,
és te hallgatod az iPododon a számokat bután.
Ez az a világ, ahol minden reggel felkelsz,
ahol madarak repülnek el a fejed felett,
ahol megeszel egy cukrot, majd rögtön a következőt,
ahol elvesztesz valakit, majd megtalálod könnyekben őt,
s itt is a következő, s törölgesd csak némán,
mert mindenhol dúdolgatva kaszál a halál mélán,
mert most süt a nap, de a hold megfosztja trónjától,
mert tombol a nyár, de majd előkerül a hóhányó,
mert mindennek vége egyszer, s felváltja más.
De nem biztos, hogy olyan rossz lesz a folytatás.
5 hozzászólás
Jófajta. Ez rap amúgy nem? legalábbis lehet rapelni. Tetszik, a rímek is nagyon jók.
Ügyes vagy kedves
Kedves Dende!
Jó kis verset kerekítettél. Érdekes gondolatot görgetsz végig, nekem a legutolső két sorod tetszik bnne legjobban.
Ha már klasszikus formában írsz, akkor jó, az egyes sorokban a szótagka is számolod.
Szeretettel: Kata
Szerintem is érdekes gondolatokat taglalsz. És bár nekem a szótagszámmal nincs bajom, de (szerintem) jobban jönne ki az első versszak utolsó sora, ha kihagynád az "és te" szavakat. Ez persze mit sem vesz le az értékéből. Ami jó, az jó! Szeretettel Era
Gabi, Kata és Scherika, köszönöm, hogy olvastatok.
mivel felolvasóestre készült, igyekeztem annak a környezetébe helyezni – hogy felolvasva jól hangozzon, ezért nem törődtem a szótagszámokkal.
üdv: d
Hát igen.Szerintem is nagyon jó.Szeretettel:Kriszti