Tudod, fiam, amikor én,
akkor volt aztán nehéz,
tudod, fiam, mikor nekünk,
hát körberágott a penész,
tudod, fiam, mikor hozzánk is,
majdnem kitört a frász,
tudod, fiam, akkor nem így,
hát nekem ne magyarázz,
tudod, fiam, amikor érted,
majd’ megrokkantam bele,
tudod, fiam, hol már a régi,
jó volna annak a fele,
tudod, fiam, most, hogy neked,
nem úgy mint akkor, nekünk, a semmi,
könnyebb lehet az életed,
tudom mi az, szülőnek lenni.
12 hozzászólás
Nagyon szeretem ezt a versed. Pontosabban ezt is.
SZÜLŐNEK lenni… a világon az egyik legnehezebb, ám legszebb dolog!
Gratulálok a versedhez!
Gyömbér
A mai gyerekek is megtudják, mi szülőnek lenni. Legalábbis bízom benne.:) Nekünk a semmi volt, nekik valamivel több, de vajon ott van-e a legfontosabb: a szeretet. Bizonyára. Szép a versed.
Üdv: Colhicum
Nos őszinte elismerésem, nagyon eltaláltad ezt a különleges stílust, és versformát!!
Nagyon tudom értékelni, mert ez szerintem, nagyon nehéz.
Remélem a Fiad érti ezt, mert én is szoktam mutogatni neki(mármint a saját Fiamnak), hogy miket írok itt, és miket olvasok…de igazán megfogtak ezek a befejezetlen, mindent elmondó, sokat kifejező mondataid, gondolataid!
Itt most, csak gratulálni tudok, de ezért legalább egy sörre meghívtalak volna, ha itt lettél volna.:))
Befejezetlen mondataiddal, utalásaiddal rengeteget mondasz, legalábbis számomra nagyon jól kifejezed a lényeget. Nagyon tetszik a versed.
Hát ez nagyon jó! 🙂 Humoros, kedves, de/és mélyen igaz! Ez a "bezzeg" dolog annyira jellemző, néha az ifjaknak idegesítő, de előbb-utóbb mindenki rájön, hogy mennyire így van. 🙂 Gratulálok! Poppy
Nagyon jó lett kedves aLéb! Nagyon megfogtad a mondanivalót, s remekül átadtad:) Tetszett nekem is! Gratulálok!
Nekem is tetszik, jó lett!
Egyéni és minden szempontból 5ös vers lett. Fogadd őszinte gratulációm kedves béLa!
Üdv: Áfonya
Kedves aLéb!
Örökös élethelyzetet és örök igazságot fogalmaztál meg ezzel a verssel. Tudod,
mindkét lányunkat "egyforma" kritériumokkal próbáltuk befolyásolni szinte asszony-
korukig, és mennyire más életfelfogásuk alakult ki az idők során. Nem arról van szó,
hogy "egyennevelést" kaptak, csak a saját életünk pozitív példáit. Átszűrték magukon, ami helyes, de pl. a kisebbik erős "kritikájával" sokszor a jót is csak mástól fogadta el, vagy el sem fogadta, inkább a maga kárán "szeret" tanulni. Vagy ki tudja? Szinte már mi sem!…További szép verseket! – Cs.J.
Istenem mennyi igazságot takar ez a kis irónia.
Most újra olvasva, ismét ,és mindég akzuális. Ez az örök szülői, hivatkozás. és mindig, és mindig…..
Mint az a másik véglet!
És feleki Kamil hangja cseng fülembe.
Én Szolgáltam csak egyre másokat.
de képét nézve, büszkén mondja szám:
Boldogabb lessz majd az én kis unokám:
Jó volt ismét kicsit nállad időzni:)
Szeretettel: marica
Újra elolvastam. Még mindig remeknek tartom. 🙂 A töredékes, befejezetlen gondolatok egymásutánisága…. Talán jobban kéne tagolni, elválasztani, de így is érthető, szóval mindegy. 🙂
Üdv, Poppy