Tükör előtt állok, bámulom magam
a múló idő barázdát hagyott
hopp, egy ősz tincs, redő itt, meg amott
teltebb vagyok, nem feszes már a hasam…..
Ez szörnyű! Nézzük mit mutat a szemem
úgy látom fáradt de még tündököl
rejtett álmokat, vágyakat közöl
már homályosabb, némán könnyem nyelem…
Szívverésem egyre gyorsabb és pulzál
lelkemben a selymes tavaszi rét
gyorsan mormolok egy varázsigét…
Lágyan cirógat a Nap, rám mosolyog
szelíd szikra lelkem kiszabadul
madárszárnyon repül súlytalanul….
4 hozzászólás
Elgondolkodtatott ez a szonett-szerkezet. Szép a quartinák nyitó és zárósora, picit sajnáltam, hogy ritmikai szempontokat nem tartottál, így prózaibb lett bennem a megoldás a szótagszám (11-10-10-11) tartása mellett is. A tercinákban vártam, hogy a nyitó sorokat összerímelteted, de a második-harmadik sorok rímei kárpótoltak, szépen csengenek össze, és itt is szép a szótagszám-váltás. Tetszett, saját szabályai szerint jól szól, illő a témához szerkezet.
aLéb
Ez volt az első szonett próbálkozásom. Köszönöm az építő jellegű kritikát 🙂
Tetszéssel olvastalak. Gratulálok:b😊
Ennek nagyon örülök, és az olvasásnak is!!! 🙂