Túl az értelmen

Szívedben hallottam a titkos szót,
áttörte a némaság göcsörtös burkát,
nem kaptam mást tőled, csak jót,
megváltoztattál, anélkül, hogy tudnád.
Mert, mit hősi páncél, erős fegyverzet,
a legacélosabb test is megtörik,
hiába, ha elakad olykor a lélegzet,
s a várva várt pillanat elszökik.
Kóbor ebek voltak, kik vigasztaltak,
megosztották velem véres koncukat,
nem maradt már senki: gyerek, férfi, nő, agg,
végleg elhagytam érted a járt utat.