Fájdalmamban felüvöltök, nem hallja meg senki,
Árnyak között árnyék vagyok, egyszerűen ennyi,
Közel voltál, mégis távol; elvesztél az éjben,
Itt maradtam egymagamban, lepecsételt mélyben
Kútból nézlek iszonyodva, nem látnak meg itt lent,
Nem gyűlöltem soha senkit, nem vádolom Istent,
Mindazt, amit elrontottam; nem hárítom másra,
Depresszió napjaimnak, régi hű sorstársa
Elhibáztam annyi mindent, bánatom már késő,
Keserűség gyémántfalát, nem fogja a véső,
Leteszem a kopott lantot, kifogytak a nóták,
Nem szólnak a halott tájon, se versek, se ódák
Eltűnök a csendes éjben, elsodor a Léthe,
Alvilági folyam hátán, közelít a béke,
Evezek a halál vizén, át a túlsó partra,
Felém int a néma révész, hívogat a karja
8 hozzászólás
Kedves Maggoth!
Tetszenek a rímek, a vers is jó lenne, csak szomorú egy kicsit így Szilveszter és Újév tájékán.
BUÉK!
Alberth
Kedves Zsolt!
Nem is kicsit, nagyon letört állapotban írtad ezt a versed. Biztosan valami nagy gondod lehet. De egy fiatalember akarattal és hittel sok mindent át tud vészelni, a hibákat is ki tudja küszöbölni. Ennyire nem szabad letörni. Nem veszett el minden. Hinni és akarni, és igen is megváltozik minden, talán éppen akkor, mikor legsötétebbnek látod a világot.
Szeretnék Tőled vidámabb verseket is olvasni, mert olvastam az adatlapodon, hogy van hozzá érzéked és sikereket is értél el.
A versed viszont nagyon jó (én azért a szakaszok vévégéről hiányolom a pontokat!), s azt úgy értékelem.
Üdvözlettel: Kata
Kedves Alberth, sajna ilyen hangulatom 🙁
Kedves Kata, köszönöm a megtisztelő értékelést, még megeshet, hogy vidámat is írok majd, már látni vélem az alagutat a fény végén 🙂
Szia !
A vers címét olvasva kiváncsivá tettél.Mi lehet ott a túlparton?Bízom abban mára virradóra már mást látsz.Hát persze hogy mást:-)
Szeretettel:Selanne
Szia Selanne!
Valóban, némi javulás látszik a távoli jövőben. 🙂
Most jön majd a szerelmes-korszakom. 😉
Szeretettel
Maggoth
Húha! Ez aztán a vers! Remek a rítmus, csodásak a rímek, egy percig se érzem, hogy küszködtél volna velük, "belesímulnak" a mondanivalóba. Ha minden versszak végére kirakod a pontokat, majdhogynem tökéletes lesz.
Nagy gratula!
Poppy
Nagyon jó a ritmusa, olyan jó kis szavalós. De talán nem is illik annyira ez a lüktetés, tekintve, hogy egy igen szomorú és tragikus témáról írtál… :S
Egyébként nagyon remek képek vannak benne. Legjobban a következő sor tetszik: "Árnyak között árnyék vagyok". Ez tényleg utal a helyzet, az élet kilátástalanságára.
Összességében tetszik.
Üdv: Sachiko
Köszönöm, Poppy, figyelni fogok azokra a fránya pontokra, és örülök, hogy ennyire tetszik. 🙂
Sachiko, neked is köszönöm, hogy meglátogattál, és neked is tetszett a vers.