Szívemben mennyi halál,
szívemben mennyi temető.
Altatni próbálom az élet éhes
poklát, mely gátat tákolt
pezsgő könnyeimnek,
helyette mi jöhetne, ha jönne,
aki jöttével elvisz engemet…
Nem is oly félelmetes a halál,
vele a sejtelem mélyébe
lehajtom fejem, a lángok alá.
Zene feketedik, sarjadó violák.
Súlyosodik a vemhes égben a kék.
Sötétség fészkel a csöndben,
helyette mi jöhetne, ha jönne…
18 hozzászólás
Kedves Ica!
Elgondolkodtató a versed. Azt hiszem, sokunkat foglalkoztat az elmúlás, hisz tudjuk, hogy egyszer eljön, csak az nem mindegy, hogy mikor és hogyan, és az sem mindegy, hogy addig hogy éljük az életet, alatta mit kapunk és mit vesztünk el.
Nagyon tetszett a versed.
Üdv: József
Kedves József!
Nagyon igaz sorokat írtál,így gondolom én is. Az életet így kell élni. Viszont kell tovább gondolni.
Örülök, hogy tetszett.
Üdvözöllek szeretettel: Ica
Kedves Ica!
Versed nagyon lehangoló. És ezt a hangulatot – mondhatom, hogy nagyon szép költői gondolatokkal örökítetted meg: "Sötétség fészkel a csöndben, helyette mi jöhetne, ha jönne…"
Mintha fokozni szeretted volna még jobban, az előző gondolatokat.
Remélem, csak múló kellemetlen gondolatok gyötörtek.
Szeretettel olvastam a verset: Kata
Kedves Kata!
Köszönöm a soraidat. Most tényleg ilyen volt a hangulatom, ezt az érzést hozta.
Szeretettel láttalak: Ica
Drága Ica !
Másodszorra olvasom versed, messze még a halál.
Bár szomorú a témája, versed tökéletes,mint mindig.
Szeretettel ölellek: Zsu
Drága Zsu!
Reméljük, hogy nem hamar talál ránk, de nem tudunk elmenekülni előle, ezért jó ha beszélünk róla.
Ölellek szeretettel: Ica
Kedves Ica! Ilyesfajta gondolatok -azt hiszem – néha mindannyiunkat elővesznek. csak mi nem tudjuk ilyen szépen kifejezni! Én biztos nem!!!:) Szeretettel üdvözöllek: én
Kedves Laci!
Igazán nagyon megtisztelő a h.szólásod. Köszönöm szépen.
Szeretettel üdvözöllek: Ica
Eltűnődtem verseden, drága Ica.
Szép költői képekkel ábrázolod a jövetelét annak, ami mindannyiunkat foglalkoztat bizonyos kor után, mert elkerülhetetlen…
Szép és felemelő.
Ölellek
Ida
Köszönöm drága Idám, hogy itt jártál.
Kívánok Neked minden jót, szeretettel: Ica
Kedves Ica!
Végtelenül szomorú, mint általában minden versed, ugyanakkor megnyugvás is van benne. Hihetetlenül csodálatos képekkel rajzolsz!
Szeretettel: Klári
Kedves Klári!
Köszönöm, hogy figyelemmel kíséred a verseimet. Hálás vagyok a kedves soraidért.
Ölellek szeretettel: Ica
Kedves Ilona! Szomorú és gyászos hangulatú a versed. Inkább szép és gyönyörű dolgokról érdemes tűnődni, legalábbis én ezt javasolom. Más vonatkozásban tetszett a versed. Szeretettel üdvözöllek. Ilike
Köszönöm kedves Ilike, hogy mégis elolvastad annak ellenére, hogy ennyire gyászosnak érzed. Szembe kell nézni ezekkel a dolgokkal, mert bármikor találkozhatunk vele.
Köszönöm a javaslatod, igyekezni fogok.
Szeretettel üdvözöllek: Ica
Szia!
Szomorú, ugyanakkor szép vers.
Szeretettel: Eszti
Köszönöm kedves Eszter, hogy itt jártál nálam.
Üdvözöllek szeretettel: Ica
Kedves Ica!
Igen, szomorú a versed, de én egy kis megadást is érzek benne. Számomra ez még szomorúbb, mint az első szándékból kiolvasható egyértelműség. Az biztos – bár nem hiszek benne -, ha jön is valami azzal kell beérnünk, de akinek ilyen harmonikus a lelke, a verse az méltó helyre kerül.
Szeretettel
Zoli
Kedves Zoli!
Vannak ilyen sötét gondolatok, amik bizony szomorúak, de ezzel is meg kell birkózni.
Örülök nagyon, hogy olvastad a versem, remélem nem riasztott el.
Szeretettel: Ica