A forrás leveti páncélját,
szívében már fagymentes a lég,
dicsfénytől ragyognak fodrai,
nekiszalad az óceánnak.
Téli álmából ébred a fa,
kinyújtja fenséges ágait
és hálát zeng, üde emléket,
örökifjú madárdalt ringat.
Ismét lélegzik, érez, hall, lát
a Jó-természet, kezdet és vég
színjátékát vigyázva mai
mesét dúdol: Fénylény imádlak!
Szereti a teremtést, hangja
önmaga, kifogástalan hit
zümmög belsejében, amint vet,
úgy arat, békét lel, csendet ad.
17 hozzászólás
Kedves eferesz!
Nagyon szép elmélkedés!
"Téli álmából ébred a fa,
kinyújtja fenséges ágait
és hálát zeng, üde emléket,
örökifjú madárdalt ringat."
Szeretettel:sailor
Kedves sailor!
Köszönöm szépen, így érzem.
🙂
Szeretettel!
A természet hangja, a természet ébredése a leggyönyörűségesebb…
Hitet ébresztgetsz bennünk Szabolcs. Szépséges vers! 🙂
Szeretettel
Ida
Kedves Ida!
Igen, valóban csodálatos látvány.
Köszönöm, hogy érzed a hitet, mert hiszem, hogy élni jó!
🙂
Szeretettel!
Kedves Szabolcs!
Csodálatos a természet, hinni kell benne, hogy: "örökifjú madárdalt ringat."
Szeretettel gratulálok: Ica
Kedves Ica!
Hinni bizony és mi hisszük is!
🙂
Szeretettel!
Kedves Szabolcs!
Ez az! Pontosan ezt érzem, mikor kint vagyok a tanyán! Így ébredezik a világ.
Jó volt olvasni!
Szeretettel:
Ylen
Kedves Ylen!
Nagyon szépen köszönöm!
🙂
Szeretettel!
Kedves Szabolcs! Új energiák nyílnak bennünk, nagyon szépen mutattad meg ezt a folyamatot a természet ébredésén! Tetszett! Üdvözlettel: én
Kedves Bödön!
Nyílnak bizony, hogy célba repüljünk.
🙂
Köszönöm, hogy olvastál.
Áldott húsvéti ünnepeket!
Kedves Szabolcs!
Szépen tálalod a nyíló természetet az ölelkező rímes versedben. Én is szívesen használom ezt a módszert. Milyen szépen hangzik:
"Téli álmából ébred a fa,
kinyújtja fenséges ágait
és hálát zeng, üde emléket,
örökifjú madárdalt ringat."
Szeretettel olvastam: Kata
Kedves Kata!
Köszönöm szépen, hogy olvastad, köszönöm, hogy van bátorságod örülni a természetnek.
🙂
Szeretettel: Szabolcs
Kedves Eferesz!
Vittek a sorok magával, ébredt a természet vele együtt! A tavasz a természetnek is, és az emberi léleknek is új energiát ad. Szeretném kiemelni az utolsó versszakodat:
"Szereti a teremtést, hangja
önmaga, kifogástalan hit
zümmög belsejében, amint vet,
úgy arat, békét lel, csendet ad."
Nagyon szép, igaz sorok! Gratulálok szeretettel versedhez: Katica
Kedves Katica!
Nagyon szépen köszönöm soraidat, örülök, hogy itt jártál.
Szeretettel áldott húsvéti ünnepeket kívánok, a feltámadás öröme ragyogja be életedet!
🙂
Kedves Eferesz!
Gratulálok, soraidhoz!
4!-re értékeltem!
A természet képe benne, csodálatosan fejlődik!
Pozitív energia árad belőle abszolút!
Ha jól veszem ki a soraid, ez egy lélektani versnek született igaz?
Mivelhogy a természet azonosult a lelked akkori állapotával!
Szeretettel:
Vígh Richárd
alkotó tag
Kedves Richárd!
Köszönöm, hogy átadtad magad az új energiánknak.
🙂
Igen, lehet mondani lélektani versnek is, de ugyanakkor testi és szellemi is, mert a Világ így működik.
Szeretettel!
Kedves Richárd!
Köszönöm, hogy átadtad magad az új energiánknak.
🙂
Igen, lehet mondani lélektani versnek is, de ugyanakkor testi és szellemi is, mert a Világ így működik.
Szeretettel!