Nekem most új vagy, egészen új.
Megjelentél a semmiből hamar,
lassú léptekkel szelted át az időt.
Szárnyad minden rossztól eltakar,
csak ezt érzem én, csak ezt.
Dallamodba lágy illat ha fogan,
szeret a csend is, ha vagy nekem,
ölel minden, ha hiszel.
Barát, oly jó, hogy vagy,
a barátok mindig felderítenek.
Repülök, szállok, suhanok.
Én azt hiszem, a szivárvány sem
oly gyönyörű, mint az élet,
a puszta lét.
Elmém zsibongó falán
gyermeki gondolatok
kacagnak szaporán.
Reptetnek,
mint egy furcsa,
kedves, vagy goromba
léggömböt,
halak siklanak
tenyered alatt
árkok barázdálódnak ujjaidon,
álmok születnek szemedben,
akár a vágytól,
vagy telítődve szabálytól,
és meg nem maradva
pattognak szavamra
s mint egy súlyos élet
halálát ha éled,
én is úgy megyek még
mintha Te szeretnéd.
Nekem még új vagy, egészen új,
és lassú lépted fogja át a tárgyat
amiből a lelkem, mint mézből az illat
percenként kiárad
Most még glóriaként fonja körbe
s hajadat dicsfényként övezi
a fény, ami a barátság kezdődő szeleként
mint ima, mint ima, zenghet neki.
6 hozzászólás
Szia Miléna!
Szerintem tök jó a versed! Látszik: mennyire szereted az életet… Vagy, ha nem ez (is) cseng ki a versből, akkor többet nem kritizálok! 😀 Szóval, egy kicsit elvont, mégis szerintem érthető. Ügyi vagy, csak így tovább a verseskötetig! 😉
Ui.: A nevedet honnan “vetted”? Olyan, mint egy ókori görög név… Mint a … hm… Püthia… vagy Valeria… Na jó, annál azért szebb!
Szia Miléna!
Úgy érzem, te profi versmondó is vagy, nem csak kiváló versíró, mert ez egy gyönyörűen megkoreografált mű. Hatalmas játék van benne, a cikázó gondolatiság és az elmélyülést (ki)szolgáló ritmusváltások teljes élményt adtak. A hátulról negyedik sorban a “glóriakánt” szót én glóriaként-re cserélném. De ha a glóriakán tárgyesetéről van szó, akkor bocs. 🙂
Őszintén gratulálok!
aLéb
Először is, köszönöm hogy írtatok…
Igen…Mi mást szeretnék, ha nem az életet magát?
Sokszor másnak értelme sincs.
A nevet? Egyszerűen keresgéltem és megtetszett, ennyiről van szó csupán.
Nem, nem vagyok profi versmondó. Sőt, semmilyen versmondó sem vagyok.
A saját műveimet, persze, ha van rá igény, szívesen felolvasom, más úgysem tudja úgy megtenni, ahogy én hallani szeretném.
Az elírást javítom, köszönöm, hogy szóltál, és köszönöm a hozzászólásokat is.
Háromból három versedet elolvastam, és mindegyik nagyon tetszett. Verseket valahogy soha nem sikerül kritizálnom, fejtegetnem, én csak egyszerűen eldöntöm, hogy tetszik-e az adott mű, avagy nem. Eldöntöttem: tetszik! Nagyon! 🙂
Üdv.: FWS
Majd szép lassan töltögetem fel a többit is.
Én semmit nem tudok kritizálni, azazhogy tudnék,
de mindenkinek jobb, ha nem teszem.
azt hiszem.
Miléna, legyen még melletted élet-hosszan a múzsád! Szépen együttműködtök, gyönyörű a vers, és gratulálok!