erre az idős koromra,
lehet sokáig vártam, a
kapott ébresztő pofonra.
Végre tegnap pofon vágott
ez a modern élet engem,
most amikor már belőle
lassan kifelé lépkedem.
Mint egy szegény földönfutó
jöttem már régen világra,
's úgy szerettem volna mindig
egy kitanult ember lenni.
De egy mezit lábas gyerek
soha sem érdekelt senkit,
mert nem tudtam a többivel
a tövises úton menni.
Sem a ruhám, sem a cipőm
nem volt soha a sajátom,
én mindent úgy kaptam mástól
de mindig csak egy-két napra.
Tizenegy éves koromban
gimibe mehettem volna,
de mivel nem volt cipőm sem
onnan is ki lettem dobva.
Szakmunkás akartam lenni
csak ott is volt egy probléma,
tizenegy éves gyereknél
minden mester süketnéma.
Fiam fejezd be az iskolát
mondta mindenki nekem,
de mivel oda sem engedtek
birkát kellett őrizni mennem.
Mint igazi földönfutó
a birkák után szaladtam,
az éjszaka mindig féltem
nappal juhokkal aludtam.
Oly szegény voltam de boldog
szobát benn, sohasem láttam
mert a szecskavágó felett
az istállóban volt ágyam.
Ismét földön futó vagyok
reggel kinn a mezőn futok,
ma már nem azért mert muszáj,
de nem szeretem az aszfaltot.
Így hát az evolúció
vissza dobott, hol indultam,
mert legszívesebben mindig
a puszta földön futottam.
4 hozzászólás
Kedves Tóni.
Meghatottan olvastam szép versedet.
Ne sajnáld, hogy így éltél földközelben a természet ölén. Az utolsó sorokban magad is belátod.
Szeretettel üdvözöllek: oroszlán
Kedves OroszlánT
Magát a tényeket nem sajnálom, hanem az zavar ahova vittek. Az egész életem egy harc a "Csekélyebb értékő szimból" ellen, és soha senkivel sem érzem amagam azon a színten, már egyetlen egy nem szándékosan elejtett szóra is menekülök a mélybe, ahol az az érzésem, oda önként úgy sem követ senki. Mindig a magányt keresem, és félek a nyilvánosságtól.
Köszönöm, hogy olvastál és
üdv Tóni
Szia Tóni! 🙂
Lényeges, hogy ember maradtál. Mert mi a fontos?
Idézek, mert Te is ezt teszed, elég gyakran:
"Legnagyobb cél pedig, itt, e földi létben,
Ember lenni mindég, minden körülményben. " (Arany jános)
Mindenkihez van kedves szavad, hát ember vagy, a javából! 🙂
Nem vagy földönfutó, hanem EMBER vagy. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Csak tettem gyakran, de ma már majdnem soha, mert örülök, ha a válaszomban e pár sort letudom egyfolytáben írni. Sajnos, az már csak volt.
Köszönöm, hogy írtál és
üdv Tóni