Még meg sem állt a vonat,
máris hatalmába kerít az édes nyugalom,
ma végre ismét elindulhatok
a régi, szeretett utakon!
Megérkezem az egyetlen olyan városba,
mely számomra kezdettől ismert,
Ő ringatta bölcsőm,
s dicső rangjával engem is megtisztelt.
Itt voltam gyerek,
itt jöttem erre a világra,
húsz évig laktam itt,
s már beleőrültem a hiányba!
Kiszállok.
Milyen rég éreztem ezt a levegőt!
Idegen lettem.
Elköltöztem innét öt évvel ezelőtt!
Megint élnek az emlékek,
a kedvem el nem rontom,
mindig erre vágytam:
lenni, újra otthon!
Tudom, nem ismernek rám,
csupán kevesen,
s csak most a távolból tudom,
e helyet mennyire szeretem!
Voltak vetélytársaim,
én többé reájuk mégsem haragszom,
sőt a kibékülést vélük
ezúttal el nem halasztom!
Kedves cimboráimat
útjukon örömest követném,
bármelyikük jönne szembe,
azonnal keblemre ölelném!
Ő a cívisváros,
a kálvinista Róma,
a teljes tüdőmből
most érte zeng az óda!
Itt tanult és verselt Csokonai,
itt született Szabó Magda,
s én is itt lélegzem mélyen,
új erőre kapva!
Büszkeségünk, a Nagytemplom,
a Főtéren a bástya,
magasztos érzés fog el
a hősök szobrát látva.
Kék és sárga színekben
jár a villamos,
szívhez szól a madár,
s a rózsa illatos.
Szent István királyunk ünnepén
virágba öltözik az egész város,
ilyenkor még a lelkünk is fénylik,
s egy kicsit virágos.
Elszakadtam,
s bár befogadott a közösség,
soha nem alakult ki bennem
máshol valódi kötődés.
Ezer helyen jártam,
hosszú a lista,
ám egyre erősebben
vágyik szívem vissza!
Budapest, Bácsalmás,
vagy épp Csikéria
nekem nem érnek többet,
mint a zord Szibéria!
Én halál komolyan,
őszintén mondom:
számomra mindig Debrecen marad
az egyetlen, igazi otthon!
11 hozzászólás
Tördelés ellenére ez inkább próza (nem prózavers).Egy pont,mert fomailag sem,tartalmilag sem tudom versnek elfogadni.Lehetne-mondjuk-prózában egy
szép szisszenet.
Gyogyó!
Ne add Te itt az észt senkinek!…Mert ilyen ember aki úgy ír, hogy még a commentjei is tele vannak hibával, mit commentjei, mocskolódásai az addig ne ossza az észt!…Vissza kellene menned az általános iskolába, hogy megtanuld, például, hogy kell prózát írni, mert azt sem tudod, mi a bevezetés, tárgyalás befejezés…Ráadásul nem tudod még a számítógépet sem kezelni, mert szóközöket sem hagysz egybefolyik minden!…Ha egyszer commentet írsz, akkor az nem elég az egyeshez, hogy neked nem tetszik…okold is meg!…Persze ehhez már nincs tudásod, csak bomlasztani a közösséget!…Remélem a szerkesztők belátják, mást sem csinálsz, csak mindenkit sértegetsz, bunkó módon!…Jobb lenne, ha meghúznád magad, addig még megtanulsz írni és nem másokat mocskolni! fátyolfelhő
Gyogyo!
Nagyon szépen megkérlek, többé ne írj értékelést a verseimhez!
Amit te versnek hívsz ( a saját műveid) egy kalap szart nem érnek.
Üdv.:Tamás
Szép, találó, kifejező VERSsorok. 🙂
Az, hogy neked ilyen a stílusod, lehet kivételes, de cseppet sem baj. Te így vagy jó, így gazdagítod az íróklubot. Az egységhez pedig minden részlet nélkülözhetetlen.
Örülök, hogy olvashattalak. További sikeres alkotást!
Üdv. Tyrael
Kedves Tyrael!
Mindenkinek más a stílusa, egyet értek veled, valóban az egyéniség számít.
És nem a másik becsmérlésével lesz valaki hős.
Köszönöm szépen a szavaid.
Üdv.:Tamás
Először nem akartam írni, de aztán úgy döntöttem, nem rejtem véka alá a véleményemet. Szerintem nagyon rossz, egyenesen pocsék.
Soma
Szivessn leirnám kedves soma,
de akkor hazudnom kéne, Mert a te nevedhez a kedves szó egyáltalán nem illik, ugy mondván, egy idegen fogalom, Hogy engem lenézel, az nem zavar, de hogy a barátomat lenézed, akit tisztelemk, mint író és mint ember, az igen, Az egyedüli ami itt pocsék, az a te viselkedésed, kiváncsi vagyok rá, a szerkeztőség meddig türi el, az Íróklub tagjainak a sértegetését.MInt mindig, neked is van egy mondásom, idézetem.Annak ellenére, hogy otthon mizeráblissak a közlekedések,neked mégis sikerült:
Gyorsvonattal átmenni a gyerekszobán, és minden illemtanuló előadáson, ami azt hoztamagával, hogy immun vagy a jó modor ellen,
Mi a felépitő kritikát várjuk el, nem a megsemmisitőt, de úgy látszik az nállad is hiánycikk.
Tóni
Kedves Tamás!
Adok egy tippet! Amikor nem a klasszikus versformában írsz, akkor vagy a megjegyzésnél, vagy a vers előtt (de nem a verscím fősorába) írd oda, hogy "Szabad formában" s esetleg teheted az egészet középre állítva. Ezzel kifogod a szelet a vitorlából. Köztünk is, a legeslegjobb versírók is írnak ilyen formában verseket.
Versed nem érdemelte meg a mocskolódó és ledorongoló jelzőket. A tartama igazán olvasmányos, én kimondottan élvezettel olvastam.
Van egy másik lehetőség is, mivel már nyitottak egy prózavers címet a vesedknél. A nem klasszikus forma helyett oda is tehetsz verseket. A részleteket – ha kéred – belső levélben megadom Neked, én is egy kedves írótársunktól kaptam rá tippet.
Máskor pedig mielőtt annyira elkeserednél, nézd meg, ki miatt tennél rossz lépést!
Üdvözlettel: Kata
Kedves Jerrynostro!
A városod szeretete nagyon átjön az írásodban…
Mivel odaírtad, hogy szabad-vers az aljára, nincs semmi kivetnivaló benne.
Összehasonlításaid, más városokkal, csak erősíti ezt az érzést az olvasóban!
Tartalom, forma követi a címet, ezért én a legjobb jeggyel jutalmazom…
Bocsáss meg, hogy az alant lévő commentet ideírtam, de biztos jön olvasni, mert ez okoz neki perverz örömet…Remélem tanul belőle és a fejlődésére fordítja a mocskolódásokra szánt időt!…Sajnálnám, hogy ezt a jó kis oldalt ilyenek tönkretennék…
Szeretettel: fátyolfelhő
Kedves Tóni, Kati és fátyolfelhő!
Mindnyájatoknak köszönöm a kedves szavakat.
Mivel én nem mérem magam sem Shakespeare-i, sem Petőfi, Arany vagy József Attila mércével, hanem teljesen amatőr versírónak tartom magam, nem lepődöm meg, ha valaki azt írja egy művemhez, hogy pocsék.
Nem tetszhet minden vers mindenkinek, nekem sem tetszik minden alkotó munkássága itt az Íróklubban, a sajátjaimról nem is beszélve.
Azért örülök, hogy ti az értékelhetőt is megtaláltátok benne.
Én egy őszinte ember vagyok, aki az érzéseiről, nem követek semmilyen irodalmi normát vagy divatot.
Szándékosan írtam szabad formában ezt a verset, mert az ember érzéseit gyakran csak megmerevítik a szabályok és nem úgy sikerül leírnom, ahogy szeretném.
És szeretem variálni a formákat, mert nem akarok mindig egyforma lenni.
Remélem, tudjátok, hogy adok a véleményetekre és köszönöm a hozzászólásokat.
Itt maradok.
Üdv.:Tamás
Kedves Soma!
Én elfogadom a véleményed, de azért ennél egy kicsit többet vártam..
Ne úgy értékelj, hogy egyetlen műved sincs fent az Íróklubbon.
Ha nincs összehasonlítási alap, szerintem elég jogtalan és visszatetsző így leszólni a másokat.
Persze ez csak az én látásmódom, nem muszáj egyet értened velem.
Valószínűleg nem te leszel itt a kedvencem.
Üdv.:Tamás