Oly üres nélküled a világ,
bár nyílik sok szebbnél szebb virág,
csak egy kell nékem, te rád vágyom,
mondd, hogy eljössz, folyton az várom.
Borús még a hajnali égbolt,
öröm szívemben nagyon rég volt,
hozd el nékem az örök tavaszt,
sebzett szívem rügyeket fakaszt!
Legyél Tavasz és egyben Nyár,
a forró testednek tüze vár,
puha karodban vágytól égni,
édes csókból repetát kérni!
együtt köszöntsön minden hajnal,
utolsó csillag fénye kihal,
együtt ringat álomba a Hold,
ne mondjad azt, hogy csak álom volt!
1 hozzászólás
Mely erzelmekkel telitett gyonyoru vers!Erzodik belole a vagyakozas es a remeny!Gratulalok!