Úton. az ablakokra lehelt messzeségben
át a szenvedő léten, lelket tépő szélben
Úton. sikoltó magányok csúf kis szívében
mindig és mindenhol, egyre csak keresgélek.
Úton. szobámba zárva gőzölgő elmével
s tegnap-emberek között, fekete-fehéren
Úton. a parttalan, szárnytalan álmokról
és szomorú vágyakról hang nélkül beszélek
Úton. sivatag fölé rajzolva az égre
hazugszínű képek s képed kontúrja ég fel
Úton. a léttelenbe egyszer hazatérek
de addig még könny nélkül sírok, úton, szélben…
2006.december 6.
3 hozzászólás
Számomra ez nagyon szép!!!! tetszik….úton vagyunk,igen, valahová….
gratulálok,üdv.
óóó, köszi szépen. mindig úton. kézenfogva és együtt, a szélben.
barátsággal:)
óóó, köszi szépen. mindig úton. kézenfogva és együtt, a szélben.
barátsággal:)