üvegfalak között
üvegbábuk laknak
üveg ablakukon
üvegredőnyt csuknak
üveg orcájukat
a fénytől is védi
hús-vér anyukájuk
őket nagyon félti
üveg ágyuk mellett
üveg lámpa fénylik
üveg kis asztalkán
üveg tányér díszlik
rajta fehér anyag
mai szintetikus
anyuka ha kérdez
a gyermek kolerikus
üveg nagyvilágban
így él ma egy család
anya keresi meg az
üveg díszek árát
belefektet erőt
sőt egészséget
így nevelget óvva
üveg nemzedéket
*
egy nap összecsuklik
a szorgos anyuka
s általa összedől
az üveg palota
Jó Barátok írják fejfájára:
"Itt nyugszik egy anya, ki
mindhalálig vigyázott
törékeny fiára."
4 hozzászólás
Kedves Klári!
Nagyon tetszett az üvegvilágod, ahogyan ábrázoltad. A rímek, a felosztás és a hangsúly, ahogyan kiemelted az "üveg" fontosságát.
Valóságos és szomorú, súlyos mondanivaló.
Szeretettel gratulálok: Ica
Igazán örülök kedves szavaidnak, drága Ica! 🙂
Sajnos, az élet sokx szomorú képeket tár elénk – talán figyelmeztetve minket, hogy tanuljunk belőle… 🙂
Szeretettel köszönöm gratulációdat: Klára
"egy nap összecsuklik
a szorgos anyuka
s általa összedől
az üveg palota
Jó Barátok írják fejfájára:
"Itt nyugszik egy anya, ki
mindhalálig vigyázott
törékeny fiára.""
Kedves Klára!
Bizony, nem ártana elgondolkodnia sok szülőnek, anyukának, hogy a gyermekeik ilyen mértékű óvása – üvegburába helyezése -, inkább káros hatású, mint hasznos… főleg hosszútávon.
Igazán tetszik a vers tartalma, mondanivalója és üzenete, jól megírtad, gratulálok!
Puszi! 🙂
Kedves Őrni!
Szeretettel köszönöm a visszaidézett részt, értékes szavaidat és gratulációdat! 🙂
Öröm nekem, hogy igy látod, puszi! 🙂