Vágyaim

Szeretem a természetet, állatokat növényeket, a gyönyörű virágokat, az elbűvölő tájat: a hatalmas hegyeket, csodálom a naplementét, bámulom a kék égen futó- és gomolygó fellegeket. Fiatalon sok feladat nyomta gyenge vállaimat, súlyos időkben neveltem fel mind a három gyermekemet, kik nemsokára felnőttek, majd önállóak lettek; én maradtam egyedül új életet kezdhettem. Végre nyugdíjba mentem, magamról gondoskodtam, meleg otthont teremtettem, hogy időmet barátságos környezetben, a természet közelében tölthessem. Egy szép kertet próbáltam magam köré varázsolni: Nyáron az erkélyem tele színes oleanderekkel,

árnyékos helyen
különleges növények
földig nyújtóznak,

enyhe szellőben
muskátlik-petúniák
nekem intenek.

Udvaromban magas nyírfa nyújtózik a magasba, ágai közt a madarak fészkeket raktak, ahonnan egész nap nekem dalolnak. Mindez olyan érzés nekem: mintha kertben madarak, és virágok közt telne életem. Jó érzés az otthonomban egyedül és nyugalomban élni, mindig azt tehetek, amihez épp’ kedvet érzek: örömet lelek benne, hogy magamnak írok verseket, novellákat, regényeket, mivel engem ez éltet. Mostanában minden nap és éjjel arról álmodom:
jó lenne, ha írásaim nem lennének sokáig az íróasztal-fiókba’ és

minden könyvemet
bekötve és nyomtatva
szeretném látni!

Igen, azt szeretném, ha a kész köteteim mihamarább az olvasókhoz eljutna!