Valahol a távolban

Valahol a távolban állt egy kunyhó,
szeretet lakta a meghitt kis kuckót.
Borostyán fonta oltalmazón körbe,
ablakában muskátli állt, s egy törpe.

Oly szép, s hangulatos volt, mint egy festmény,
ülnék előtte minden tavasz estén.
Hallgatnám a madarak kedves dalát,
érezném a levegő friss illatát.

Nekem nagyon megkapó ez a vidék,
engedném, hogy lelkem belőle igyék.
Úgy szeretném élvezni ezt a szépet,
mint a nagymamámnál, oly nagyon régen.