Pillantása földbe tipor,
Utolsót rúg a józan ész.
Szeme villan, és amikor
Zsigerileg utána mész,
Isten segítse léptedet!
Csábos mosoly villan feléd,
Sikamlik kéjes gondolat.
Ó, ha most szeretne beléd,
Kiűzné minden gondodat!
Szádra tapadna oldhatatlan,
Mint virág kelyhére a méh.
Átégne ajkad, pokolkatlan
Robbanna képzeted elé.
Szája szívó üzemmódban
Mindened beszippantja már.
Abban a szent pillanatban
Csillagos ég ösvénye vár,
Isten se menti lényedet.