Nézd csak milyen szépek a rózsák!
Csak azok, melyek égető vörösek.
Hm…Lehet, meg kell adni a módját.
Keress valakit, majd kötözd meg!
Minek, erőm elég nagy, tudom.
Igen, de kapálóznak folyton…
Mókás egy látvány a véres humor.
Szórakozás csupán- pont ezt mondom.
A préda mégsem nevet soha…
Persze, mivel szíve hevesebben ver.
Szív? Nevetséges, ostoba.
Most már könnyedén veszed.
Hiszen a másik végletet képviselem.
Már a lüktető ér csábítja szemed.
Én a fehér bőrt és a vörös vért szeretem.
Vámpírok egymás között
Szerző: Nola
5 hozzászólás
A sortördeléssel segíthetted volna a párbeszéd értelmezését.
Ezt még abban az időszakomban írtam, mikor még nem gondolkoztam ezen…de valóban, igazad lehet. legközelebb jobban figyelek 🙂 köszi, hogy írtál.
Kedves Nola!
Tök érdekes a vers, olyan mintha egy alternatív Frédi és Bénit néznék -mert ott is rímekben beszélnek. Alapból is szeretem a rímes párbeszédeket, de hogy még vámpírok is vannak benne! Csúcs! 😀
Gratulálok, érdekes ötlet és szépen kivitelezted! 🙂
Kedves fanofgd!
Majdnem Frédi és Béni 😛 vámpír kiadásban…vagy lehetne ez a halloween-es epizódbeli szövegük XD
Köszi a kommentet! 🙂
Szia!
Rég nem olvastam ebben a témában ilyen művet. A vámpír-téma hozzám is közel áll, de ez a mű olyan, mintha két tréfás-kedvű örökéltű unatkozna, és beszélgetne, mintha az első lebujból jönnének… 🙂 Nem tudom…csak mosolygok…tetszik.
Üdv.:
Serafis