Egy házban egyedül élni,
Mi nappal üres, és üresen kong,
Ablaka reccsen, nincs menedékhely,
S csillaggá tör szét a kék horizont.
Üvölt a démon harsogó hangon,
S kezéből kihull a sátánnak szánt lángvirág
-az íriszed kell, a napraforgók és a holdvilág!
Ráveti magát a sárga kerevetre,
S dühében féktelenül kiált.
Tűnjenek el a fényből-lopott színek a képről,
Legyen színtelen az okker és a fényes éjszaka!
Ha vibrál a végtelen mező és a vonagló hegyvonulatok,
Görcsöt fess az olajfa ágra, görcsöt – ami én vagyok.
Narancsszín, kénsárga és okker-vörös…
Legyen a palettádon vér is – ami vérvörös!
Az életed is kell a képekért cserébe,
Mely észrevétlenül felkerült a képre.
Az elméd is kell! – s az örömlányt is tőled elveszem!
Neveddel született már gyermek e világra,
És feleséged sem lesz Sien.
Festened kell, különc vagy.
Meg kell festened Isten Evangéliumát!
A szántók kékjét, az arcoddal Krisztust magát.
A földi lét néhol égkék, narancsszín, vagy kékeslila…
Fuldokló színfoltoktól sápadt az arc,
Ha szűköl a szegény paraszt fia.
De mindig újrasarjad a búza és a békés vetés,
A nappalokra éjszaka jön, s az álomra ébredés.
És tavasszal mindig rügyet bont a mandulafa ág,
Ettől végtelen, s bennünk örök a világ.
Ha felérsz a sziklaszirt fokára -mint az ég vándora-
Dadogd el a színlelést és a csillapíthatatlan vágyat,
Lobbanékony szenvedéllyel fess földi csodákat.
Aranyló búzamezőt a viharos égre,
S vonagló fatörzseket éjfeketére.
Friss szénakazlakat,
– zabolátlan zöld mezőt és lilában fortyogó eget,
Mit szétvet az indulat.
Járj falusi utcán, nézd meg a virágzó gesztenyéseket,
A zöldes-kék cédrusokat, hogy borzolja ágát a lendület.
S ha majd én festek elmédre üres foltokat,
Pórusaidat átjárja majd az őrület…
Meggyötörlek, őrjöngsz – egyszer majd megölsz!
11 hozzászólás
Szia Ági! 🙂
Róla én is írtam, mert elvarázsolt. Nem csak a munkássága által igézett meg, hányattatott élete, és a zene felől is kegyetlenül megérintett. Ihletet kínált sokaknak a művészet terén. Gyönyörűnek találom a versed miatta is, és sok más szempontból. Szerintem Vincent arra hivatott, hogy versek és dalok szülessenek róla. Sajnos életében ez nem adatott meg, de majd az utókor…
Engedd meg, hogy megosszam veled zenei katarzisom is vele kapcsolatban:
http://www.youtube.com/watch?v=Gi_P8XwrSCU
A szemszögek néha találkoznak, örülök, hogy ezt hívta elő belőled Ő, te pedig belőlem. 🙂 Köszönöm szépen, élmény volt. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin
Én minden ember életében látok egy törvényszerűséget egy sajátos titkot és valami vezeklés félét az ősök bűnei miatt. Ezt próbáltam megfejteni a festő képeiből kiindulva.
Az igazság az , hogy minden nagy ember élete követelt áldozatot is amit önként vállalt fel vagy kényszerből.Ezzel a verssel erre kerestem a választ. És persze kaptam még arra is magyarázatot, hogy miért ilyen az én életem.Jó volt megirni ezt a verset. Örülök, hogy tetszett és hogy irtál.A zene után fogok nézni.
Szeretettel üdvözöllek: Ági
Tudod, ezen a titkon elgondolkodtam. Talán van köze ahhoz, hogy engem is legyűrt. 🙂
Nálam ma ez a nap verse! Pedig már vagy 10-et elolvastam. Fantasztikus!
szeretettel-panka
Kedves Panka
Nagyon örülök hogy irtál és amit irtál annak.Ezen a versen kb két hónapot dolgoztam. Beleértve a hozzá olvasást is.
Szeretettel üdvözöllek: Ági
Kedves Ági!
Nagyon megfogott a versed, egyik kedvenc festőmről szól. Eltondolkodtató a festő különös élete és az igazán egyedi művészi alkotású képei. Főleg a napraforgós sárga festményeit kedvelem.
Versben nagyon jól jellemezted a különös életét, a különös festményeit, s mindent, a vele történteket. Gratulálok hozzá.
Szeretettel: Kata
Kedves kata
Nagyon köszönöm,hogy irtál.Tudod volt amikor én is festegettem azért is tudtam azonosulni a mérhetetlen alkotó vágyával.
Szeretettel üdvözöllek: Ági
Kedves Ágnes!
Festészet és vers együtt rossz nem lehet. Eddig így tapasztaltam. Most sem csalódtam.
Ági
Kedves Ágnes!
Úgy látom sokunk kedvence Van Gogh. Azt mondják a zsenit és az őrültet egy hajszál választja el, Rá inkább azt mondanám Őrülten zseni volt.
Versed alapján gondoltam, hogy te is festettél, annyira érezni soraidban.
Méltó emléke e vers hányatott életének.
Szeretettel: Angie
kedves Angeli
Köszönöm, hogy írtál. Nagyon sok oldala van Van Gogh életének Annyi biztos hogy ő mást is akart de nem tudta elkerülni a sorsát.
Szeretettel üdvözöllek:Ágnes
Ha ilyen verseket olvasok mindig elgondolkodtat vajon mitől lesz valaki "híres" elismert költő és mitől marad egy másik "ismeretlen" mikor tehetségbeli különbség nincs köztük! Talán az egyiknek szerencséje van a másiknak nem? Nem tudom…Az biztos, hogy Téged is taníthatnának az iskolákban a kortárs költők között!
Gratulálok:
Deiphobae