Gatyámba nyúlva szörnyü dolgot érzek:
ezernyi ráncon surran ujjam át.
Hogyan lehetne eltüntetni végleg
e mély barázdák irdatlan sorát?
Feszüljön síma bőr a két golyómra,
ím vasaláshoz készítem herém!
Forró vasat használni hív az óra,
siklani át a ráncok tengerén!
Sosem törődöm én a fájdalommal,
ha szemem előtt nemes cél lebeg,
s a tüzes acél bősz erekciót csal
elő belőlem: én így élvezek!
S ha nevem kérdik, rávágom lazán:
vasaltheréjű, izmos Krisztián!