Külső Szolnok.
Hirdessék ëgyëbek más várasit ősi Hazánknak,
hol dühödő ostromlatok által
vérpatakok folytak, vagy lágy pompának eredvén
dúzs Nëmësink, palotákot emeltek!
Én kül Szolnoknak sükeres térségeit áldom,
hol rëmëgő szëmeimbe az első
napragyogás ötlött. Itt hempëlyëg enyves iszapjánn
a’ Tiszavíz; itt omlik ölébe
Zagyvánk. Egybevëgyűltt vizeinn a’ szőke folyónak
a’ szép híd: a’ Szandai dombig
két sor fűzfa között izmos töltésëk; utánnok
szőllők a’ Varsányi határig.
Legmagosabb partyánn a’ víznek látszik az ëgyház,
a’ sótár ‘s a’ hajdani földvár.
Mindën ëgyéb tájánn dúzs rétëk, barna barázdák,
zöld legelők elëgyítve tenyésznek.
És hogy legböcsösebb díszét ëgyszërre kimondgyam:
szinte azon partyára emeltek
a’ két ëgybefolyó víznek, hét régi vezéri
honnyokbúl kiszakadtt Eleinknek,
tizszáz évek előtt, ëggy várfokot a’ nyilak ellen,
mëllyre utóbb a’ mostani épűlt.
(1805.)
Verseghy Ferenc: 1757 – 1822
Äussere Szolnok
Lassen andere Städte unserem alten Land verkünden,
wo durch wütende Belagerungen
Ströme von Blut flossen oder führten zu sanfter Pracht,
unser reicher Adel, Paläste gebaut!
Ich segne die reichen Regionen von äusseren Szolnok,
wo ist in meinen zitternden Augen der erste
Sonnenschein kam. Hier fliesst es auf seinem weichen Schlamm,
das Theiss-Wasser; hier fliest es auf seinen Schoss
der Zagyva. In dem gemeinsamen Wasser des blonden Flusses.
Die Schöne-Brücke: bis zum Hügel von Szanda
muskulöse Böschungen zwischen zwei Deichen; nachdem,
die Reben bis Warschányer Grenze.
Auf dem höchsten Punkt des Wassers sieht man den Kirchturm,
das „Salz Haus“ ist die alte Lehm Burg.
Ringsherum feiste, saftige Wiesen, braune Furchen,
grüne Weiden sind vermischt überall.
Und um die Waise Schönheit aufs einmal zu sagen:
Ich wurde fast auf dessen Ufern gehoben
von den beiden zusammenfliessenden Gewässern aus den Heimen
von sieben führenden, staubten Ahnen,
vor zehnhundert Jahren eine Festung gegen die Pfeile,
wo später das jetzige gebaut wurde.
(1805)
Fordította: Mucsi Antal-Tóni
2 hozzászólás
“Én kül Szolnoknak sükeres térségeit áldom,
hol rëmëgő szëmeimbe az első
napragyogás ötlött.”
Kedves Tóni!
Tiszteletre méltó, mikor valaki a szülőföldjét szereti, meglátja benne a szépet, ragaszkodik hozzá.
Szeretettel: Rita 🙂
Igen, mert már Márai Sándor is azt írta: “Magyarnak lenni nem állapot, magyarnak lenni magatartás!” üdv Tóni…