A fény összes melegét
én árasztom Feléd!
Az árnyékok melletted
tőlem erednek.
Majd emlékezz rám,
ha Rád tör a magány.
Nem leszel egyedül
lelkem a válladon ül.
Ott leszek mindig Veled,
ha becsukod szemed.
Csak a mosoly ölel át,
de Veled élem át.
És ha majd remeg a kezed,
fáradt lelked mellet leszek.
Ölelve viszlek át oda,
ahol az idő végtelen…