Hajnal volt. A házatokat
Messze elkerülve,
Rád vártam egy utca hideg
Macskakövén ülve
Egész éjjel reszkettem, oly
Reményvesztett voltam,
Fáztam, hát egy tűzfal alatt
Összekuporodtam
– Csak a reggelt érjem meg, a
Többi lényegtelen,
Elmondom, hogy megbántam, s hogy
Tudom, nehéz velem
Bárcsak ne futna az idő
Konokul előre,
Jóvátennék minden vétket,
S tanulnék belőle…
Rideg, nyirkos idő volt, az
Egész testem fázott,
Fejem zúgott, s százezernyi
Gondolat cikázott
Benne. Hittem, reggelre majd
Összeáll egy mondat,
Mi majd kibékít, bár tudtam,
Mindent el is ronthat
Pirkadt már. A napra vártam,
– Szórja reám fényét,
Adja vissza eltékozolt
Szerelmed reményét
11 hozzászólás
Kedves Vipera!
Tetszik a versed.
Szeretettel: Rozália
Phű, szerintem ez remek! Tetszik a felépítése, a rímek (talán a történt-önként kicsit erőltetett), a ritmusa, szóval gratula!
Üdv,
Poppy
Kedves Rozália és kedves Poppy!
Köszönöm, hogy olvastátok és írtatok. Megpróbálok valami mást kitalálni az erőltetett rímre.
Üdv.: Vipera
Kellemes, ritmusos és teljesen érezhető a probléma gyökere.
Remélem azóta süt a nap!:))))
Üdv.Éva
Kedves Ligeti!
Hogy úgy mondjam "megváltozott az időjárás", sőt, talán az éghajlat is 🙂
Köszi, hogy olvastad!
Üdv.: Vipera
Szia!
Egy pillanatig nem figyelek, és máris stikában előállsz egy remek verssel… 🙂
Nagyon tetszett, igazán viperás lett, remek, szinte magától gördülő ritmussal!
Ági
Szia Inesita!
Szégyellem, de én sem jártam mostanában Nálad.
A véleményt és a szavazatot is köszönöm!
Üdv.: Vipera
Olyan, mint egy levél, versszerűvé lehetne tenni néhány költői képpel.
Szia Miki!
Köszönöm a véleményed és hogy olvastad.
Üdv.: Vipera (szintén Fekete)
Remélem, nem hiába virrasztottál a hidegben:)))
Kellemes, dallamos a versed.
Üdv.Éva
Kedves Éva!
Köszönöm szépen, hogy olvastad! Végül csak kisütött a nap 🙂
Üdv.: Vipera