Ha elhagyott, hát ég vele,
Legyen az összes angyal mellette,
Ha boldog tud lenni nélkülem,
Én többet őt, már nem keresem.
Lelkem egyik fele, tőlem távozott,
Hiánya bennem, nagy-nagy űrt hagyott
Kell tudni, élni életem nélküle,
Ha már a sors, ezt így rendelte
Keresek örömöt apró dolgokban,
Visszatérek a hétköznapokba
Talán elfelejtek már, álmodni is,
Próbálok önfeledten elmosolyodni
5 hozzászólás
Mindig ezek a szomorú, csalódott versikék. Szép!
Kedves Boer!
Köszönöm, hogy itt jártál, és hogy olvastál.
Sajnos, most csak ilyet tudok írni, pedig igazán szeretném, ha más lenne a tarsolyomban:(
Igen…és fogsz még mosolyogni őszintén is!
Ez annyira biztos, mint ez az üzenet..megérkezik egyszer…
Szép! És gratulálok!
Dóra! Az álmokat nem szabad elveszíteni, az fontos, s a mosoly is…kívánok Neked mindkettőből sokat!:)
sleepwell kedves vagy! köszönöm a jókívánságokat
Majd meglátjuk… Én igyekezni fogok….:)