Будапешт
Не для ума, скорее, а для сердца –
Листвы сентябрьской золотистый фон
И дней стручки, подобных связкам перца,
И волн дунайских вечный марафон.
А я, подспудной памятью ведомый,
Здесь словно погружаюсь в прошлый век,
Где пылью – пятьдесят шестой, бедовый,
И незабвенной тенью – Валленберг.
_____________________________________
Budapest
Eszemnek tetszik, ám szívemnek inkább
Az őszi lombok rőtarany színe,
A napok fűzte paprikalánc-minták,
S az örökfutó kék Duna vize.
Én megfakult emlékektől vezetve
Itt szinte múlt századba süllyedek,
Hol vakmerő ötvenhat pora lep be,
S a Wallenberg-árny nem múlón lebeg.
* * * * *
2 hozzászólás
Kedves mandolinos!
Már az is megkapó, hogy egy orosz költő ilyen tájékozott Budapestet, Magyarországot illetően, de maga a vers is nagyon tetszik – oroszul is. Az első versszakba talán inkább a paprikafüzért kéne belefűzni.
Nem az észért szolgál, inkább a szívér'
Az őszi lombok rőt-arany színe,
A napok fűzte paprikafüzér,
S az örök-futó kék Duna vize.
Szeretettel: Klári
Kedves Klári!
Én nem ismerem a költőt, de most szeptemberben járt nálunk… A Privét! orosz csevegőklubban adták nekem a verset, és kértek, hogy fordítsam le. Ők tudják, hogy komolyan foglalkozom ilyesmivel… Igen, persze, paprikafüzérről van szó, csak még nem tudtam ezt a sort jobban megfogalmazni. A költő itt töltött napjait a hungarikumnak tekinthető paprikafüzérben sorjázó paprikákhoz (hüvelyekhez) hasonlította… Ja, és itt 11-10-11-10 szótagú sorokról van szó!
"A szívre hatott inkább, mint az észre
Az őszi lombok rőt-arany színe,
A színes napok paprikafüzére,
S a kék Duna örök-futó vize…"
Szeretettel: Dávid, a rímszerész…