Voltál láng a
rózsaágon,
szélben hajló
vadvirágom,
felhő fenn, a
tiszta égen,
fűillatú
álszemérem,
rögzítőhang
telefonban,
visszhang, amit
belemondtam,
két rövid szó
sms-ben,
titok, mibe
belelestem,
hétköznapok
fulladt csendje
szétfolyva a
végtelenbe,
kérdés, mit a
hajnal hozott,
százszor áldott,
elátkozott,
üresjárat,
csont-értelem
szárazsága…
vagy képzelem…
rám fagyasztja
a rideg tél;
minden voltál
semmi lettél…
20 hozzászólás
Kedves Béla,
a fűillatú álszemérem különösen tetszett!
Kedves Irén, köszönöm a véleményed!
aLéb
Szia aLéb! 🙂
Szóval ilyen is vagy! 🙂 Meglepődtem! 🙂
Könnyed ez a versike, de le is húz a mélybe. Ügyes vagy, de ezért tanulok tőled! 🙂
Akkora ellentmondásokat észlelek, hogy magam is meglepődöm! Azt hittem nálam nagyobb ellentmondás nincs! Tévedtem! 🙂
Fantasztikus a vers, nem január eleji, inkább december közepi. 🙂
Tudsz te! aLéb, csodádra járok, mert folyamatosan tudsz újulni! 🙂
Felettébb szép ez a vers, nagyon is! 🙂 (Költői eszközös hókuszpókuszokat nem írok, mert úgyis ott vagy velük és bennük! :)))
Szeretettel: Kankalin
Szia Kankalin!
Úgy olvasom, tetszett a vers, bár ellentmondásosnak ítélted.. persze okkal. A játékos hangvétel sokszor komoly, kegyetlen valóságot is képes elmesélni, a disszonancia talán innen… és épp ezért 🙂 Köszönöm, hogy beleéreztél a versbe, igen, ilyen is vagyok 🙂
aLéb
🙂 Jól olvastad, tetszett a vers. Szégyellem is magam, hogy nem tudtam ezt kellőképpen kifejezni. Pedig nagyon komoly az írás, bármennyire játékosnak tűnik, átéreztem, csak próbáltam tréfálkozni, ami nem gúny volt, hanem egészen mély átérzés. 🙂 Nem a vers volt ellentmondásos, hanem a személyiséged maga. Ez nem negatív, egyáltalán nem az. 🙂 Inkább meglepő. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves aLéb!
Számomra ez a versed gyakorlatilag az élet. A téma, most mindegy. Az élet egy nagy játék (mint azt már sokszor, és sokan kifejtették), és ezt a játékot tükrözi a versed formája. …és ennek a játéknak tarlama…nos, igen …az nem minden esetben könnyed, és mulatságos.
Tetszik ez a kettősség, tetszik az egész, úgy, ahogy van! 🙂
Üdv: Gyömbér
Szia Gyömbér! Örömmel láttalak :-)!
aLéb
Kedves Aléb!
Csak pár szó és mennyi mondanivaló!
Nagyon tetszett!
Gratulálok, Judit
Judit, nagyon örülök, hogy találtál a versben!
aLéb
Köszönöm szépen, Kankalin, értettem :-)!
aLéb
Kedves aLéb!
Nagyon megfogott versének a ritmusa, ahogy átvezeti az érzelmeket a versen, és változásukat az olvasón. Jó volt olvasni, ugyanakkor szomorú is.
Faddi Tamás
Kedves Tamás, köszönöm, hogy olvastad a verset.
aLéb
Az egyik kedvenc költőm vagy itt a Napvilágon. Ezt a versedet is remekbe szabtad. Az elején a játékos dallamosság nagyon jól passzol a mondatokhoz, és milyen furcsa, hogy a hangulat változása nem jár együtt a forma változásával. Az egyre "sötétebb" képek ellenére marad a ritmus, mégsem zavaró, sőt. Azt hiszem, te mindent tudsz a verselésről.
Atrany, örülök, hogy így értékeled a versem. Van még mit tanulnom 🙂
aLéb
Értelmezési találgatásokba nem bocsátkozom. Szép íven jutsz el az antigravitáns szépségű első versszaktól, a sors-nehéz, pörölycsapásszerű utolsóig. Nagyon szép alkotás. (Majdnem munkát írtam, de ez a szó igazán nem illene ide.)
A „szélben hajló vadvirágom” tetszett, és gondolkodtatott el leginkább.
Gratulálok. a
Antonius, köszönettel olvastalak, értékelésed megtisztelő.
aLéb
Kedves aLéb!
Gyönyörűen levezetett gondolatsor…elég áldott, és elátkozott között…
Nagyon grati: Dinipapa
Dini, nagyon örülök, hogy itt látlak :-)) Köszönöm szépen a vélemémyed!
aLéb
Nagyon tiszta, egyszerűségében tökéletes ez a vers, nekem.
Hanga
Köszönöm szépen, Hanga, örömmel láttalak!
aLéb