[women write about twilight and passion]
miről írnak a reggeli nők?
hét óra.
a hajnal színei kórusban suttogják
a szerelmesek dalát
rádió bekapcs.
ez a magyar anyák reggelije
ha tini lennék kiabálnék, sírnék
ajtócsapkodás helyett most már csak írnék.
miről írnak a nők a buszon?
gondolatokat gyűjtünk a metrón, villamoson
kopott szerelmektől izzadtságfoltos
tenyerünkkel nyomot hagyunk
az ikarus kapaszkodóin
poros ülésekből a történelem szivárog
a piacos nénik jobban elmesélik a szerelmet
mint az oravecz-könyvek.
miről írnak a cigiszünetben a nők?
„szerelemről, politikáról, depresszióról”
mert mind olyan kis költőpalánták vagyunk
akiknek jobban megy az egzisztenciális válság
mint a járás két kör tequila után.
talán csak le kéne menni a partra
be kéne
ki kéne
fel kéne
meg kéne –
meg kéne írni a verset öt percet alatt.
amíg tart a cigi, amíg lángol valami
mert a láng élet
s az élet írás.
miről írnak a nők este?
naplójegyzeteken sorvad el a szerelem
megkövülnek a párnára tett ígéretek
egymásra tett szívdobbanások –
az ágyban nincs lélek, nincs test
csak a lámpaoltásos csend
monoton jóéjtek után
éjféli babonák lopakodnak a tükörben
az egyik felünk felkel és írni kezd –
a nők írnak a tükörben.
2 hozzászólás
Szia Dorothy!
Tetszik, ahogy átjön a versedben a hétköznap zsivaja, rohanása, a cigiszünet füstjébe szőtt-sűrített nagyság, másság (ebbe beleláttam azt is, hogy a rohanó nők nem oldódnak fel, s nem koncentráltak a mókuskerékben) mintha mellékállásban gyártanál csodákat… A hétköznapok szürkeségében, egerekre lőtt bölcsesség-atomtöltetek, s a nöi mivoltba sűrített hétköznapi misztikum. Még az sem zökkentett ki belőle, hogy egymás után 5-ször szerepel a "kéne", ami egyébként ugye nyelvtanilag helytelen, de ebben is szándékosságot sejtek… A végén pedig belesajoghattam kicsit a magányodba is… főleg akkor vacak, ha mindemellett kettesben vagy valakivel… ám ez a helyzet is népbetegség…
Köszönet ezért a szeletért a tortádból! 🙂
Szeretettel: Gabe
Kedves Gabe!
Fú, nem tudom, honyan találtad meg ezt a régebbi verset, köszönöm, hogy írtál. 🙂
A kéne persze, hogy szándékos, játszottam kicsit a gondolatokkal magamban, Nem nagyon építkeztem személyes tapasztaltból (ennem örülhetsz, vagy nem), inkább abból vettem ihletet, amit körülöttem tapasztalok. 🙂
Köszönöm a hosszú kritikát. 🙂
Dorka