Im Herbst
Der schöne Sommer ging von hinnen,
Der Herbst, der reiche, zog ins Land.
Nun weben all die guten Spinnen
So manches feine Festgewand.
Sie weben zu des Tages Feier
Mit kunstgeübtem Hinterbein
Ganz allerliebste Elfenschleier
Als Schmuck für Wiese, Flur und Hain.
Ja, tausend Silberfäden geben
Dem Winde sie zum leichten Spiel,
Sie ziehen sanft dahin und schweben
Ans unbewußt bestimmte Ziel.
Sie ziehen in das Wunderländchen,
Wo Liebe scheu im Anbeginn,
Und leis verknüpft ein zartes Bändchen
Den Schäfer mit der Schäferin.
Wilhelm Busch
(1832-1908)
Ősszel
A szép nyár elvonult, az ősznek
Helyet ád, s tájra dob subát.
Most mindenütt a pókok szőnek
Finom ünnepi ruhát.
Ők szövik az ünnepnapokra
A lábuk művészeteként
Az elragadó fátyolokat,
S ékszerben ring liget s a rét.
Igen, ezernyi ezüstszállal
Játékos táncot jár a szél,
Mely lágyan terel oly irányba,
Hol eléred a vágyott célt.
A szél repít csoda országba,
Hol szerelem félénk az elején,
De egybefűzi halkan, lágyan
A pásztorlányt és a legényt.
Szalki Bernáth Attila
2 hozzászólás
Tetszett, romantikus vers, de kellemes hangulatot árasztott bennem is, bár szerelemre nem vágyom, az csak szenvedéssel jár, de azért a vers hatott.
üdv. panka
Kedves Panka!
Köszönöm figyelmed, értékelésed. Örülök, hogy tovább gondoltad
magadban, és a neked szóló üzenettel mintegy egésszé tetted azt a
műalkotást, amit Busch küldött, az én szerény fordításommal.
Üdvözöl Attila bá'