LUCY
She dwelt among the untrodden ways
Beside the springs of Dove;
A maid whom there were none to praise,
And very few to love.
A violet by a mossy stone
Half-hidden from the eye!
Fair as a star, when only one
Is shining in the sky.
She lived unknown, and few could know
When Lucy ceased to be;
But she is in her grave, and, oh,
The difference to me!
William Wordsworth
Lucy II
Gyalogos út mentén lakott,
Egy hűs forrás mellett;
Cselédlány, jó szót nem kapott,
Kit senki sem tisztelt.
A lány élt virág s kő között,
Elrejtve szem elől!
Fölötte csillag őrködött,
Ragyogva tündökölt.
Kevesen ismerték, míg élt,
Hogy halt, fedi homály,
Takarja sír már szép szemét,
S holta csak nékem fáj!
Szalki Bernáth Attila
5 hozzászólás
W.W. Lucy című teljes verséből – mely öt, római számmal jelölt részból áll,
és mely Kálnoky László fordításában a Magyarul Bábelben portálon olvasható –
Baranyi Imre tulajdonéppen csak a II részt fordította le, mint ahogy magam is
ezt tettem.
A Wordsworth már nagyon jó név, de lusta voltam rákeresni (pl. a Bábelen), hogy fordította-e már valaki. Attila – nagyon okosan – ezt megtette. És maga is szép fordítást csinált. Nem tudom, Kálnoky mit fordított, mert direkt nem nézem meg, de a nyersfordítás nálam kicsit mást tartalmaz:
“Ő lakott közötte járatlan utaknak,
A Galamb-források mellett;
Cselédlány, akit ott nem volt, aki dicsérjen,
És nagyon kevés, aki szeressen.
Egy ibolyavirág (volt ő, és NEM a sírja!) ) mohos kő tövében,
Szemek elől félig rejtező!
Szép, mint egy csillag,
Mikor egymaga ragyog az égen.
Élt ismeretlenül, és kevesen tudhattak róla,
Mikor ő megszűnt létezni;
De már a sírban van, és ó,
Micsoda különbség ez nekem!
………………………………………………………
(Mert én ismertem és szerettem őt,
teszem hozzá, mert ezt oda kell
“érezni” a vers végére, leíratlanul is…)
“Takarja sír már szép szemét,
S holta csak nékem fáj!”
Mindig annak fáj, aki szeret. Szomorú, szép sorok.
Szeretettel: Rita 🙂
Kedves Rita, köszönöm a figyelmed napvilágos szeretettel.
A szeretetnél nincs nagyobb dolog a világon.
Üdvözöl Attila
Kedves Attila!
Egyetértünk.
Szeretettel: Rita 🙂