Hajlik a lomb és zajlik az élet,
akár a jég, mely medrében törtet,
kegyetlen télnek hajcsárja tómból,
zúz és szaggat, mondd, mire gondol?
Jönnek az évek, szépek és gyatrák,
oly szaporák, mint tortán a gyertyák.
Sűrű az emlék, akár a hajszál,
amely őszül, ha az idő elszáll!
1 hozzászólás
Kedves Szaty!
Milyen jó hasonlatot találtál az évek múlására és az öregedésre. Bizony, az élet múlandó, jönnek és mennek az évek, a végén pedig mi megyünk. Üdvözlettel: Szilvi