Ha több nem is, de ennyi jár
döntöttem el, bekapok pár
falat
halat.
Nosza, hallevet rendelek
s mivel nem tiltja rendelet
falom
halom.
De micsoda szörnyű, rém eset,
hallevembe egy légy esett!
Az ám!
Lazán!
Tekintetem mint szikla, zord,
ijedt pincérem összehord
hetet-
havat.
Már szánnám őt – szelíd szava-
de fülemet sérti mondata!
Gagyog
s ragyog:
– Mivel mégis több húst evett,
ön ezért nyolcezer helyett
tizet
fizet!
Jóllakva nem, torkig vagyok!
Fizetek gyorsan és hagyok
hevet,
levet!
Esetem bensőmig hatott!
Nem értem, hogyan válhatott
hallá
a lé.
25 hozzászólás
Hát ez nagyon jó. Tetszik a kidolgozás az vers is. élveztem miközbe olvastam.
köszönöm szépen
Tökéletes:) Szellemes 🙂
már máshol is mondtam… kurvajó…
Ez tényleg igazi remekmű! Gratulálok! 🙂
kissé József Attilás-ami persze dícséretként értendő-, a történet elég jó, a rímek is a helyen vann…én meg jól kiröhögtem az egészet!:)
“kissé József Attilás”
Szerintem nem is kissé!
Talán a cím sem véletlen.
“én meg jól kiröhögtem az egészet!”
Köszönöm. Ez volt a célom. :o)
szerintem menj el minden nap étterembe vagy valami hasonló helyre, hátha olvashatunk még néhány ilyen komoly hangvételű verset! 🙂 🙂
egyébként velem ez az egyik nagyszülőm házában fordult elő. épp döntöttem a poharat és ittam a vizet, és nini, ott kacsintott rám szembe a víz tetején úszva az éjjeli lepke! 🙂
Ilyen lepkés dolog velem is előfordult már.
Ezt amúgy nem egy valós helyzet ihlette hanem J.A. versének ritmusa nyűgözött le annyira, hogy elkezdjem irigyelni.
Tetszett a vers. Az utolsó előtti versszak vol számomra a tetőpont. Klassz.
Örülök, hogy tetszett.
köszönöm szépen.
Nekem is az tetszik. Meg az előtte lévő.
Hogy micsoda rémesetet produkál egy légyeset.
Ki lehet mondani: Ha rendelsz halászlét, éber légy!
Tetszett, és megmosolyogtatott.
Üdv.: Túri Imre
Elértem célomat. 🙂
Köszönöm, hogy olvastál.
Most valószínűleg én leszek itt a dilettáns olvasó, de én úgy éreztem, hogy nem mindenhol jött össze a “falat/halat” rész a versszakok végén. Ez kicsit zavart, mert amúgy tetszett volna a vers. Sajnos nekem nem juttatta eszembe József Attilát, pedig ismerem a verset.
Ezt én nem merném állítani, tekintve, hogy olvastam 1-2 művét (művedet?).
Kérem mutasson rá, hol nem jön össze?
Azt csodálom, hogy a versem nem idézte meg az Ön számára József Attila személyét, mivel maga a forma /még rátekintésre is/ a nagy költőt idézi.
Az az ám-lazán rímpárnál legalább fel kellett volna bukkania az örökbecsű eredetinek melynek parafrázisát én magam is csak akkor mertem (ífgy, szó szerint) elkövetni, amikor már a negyedik jobb-rosszabb (formai) utánérzéssel találkoztam, kortársaim munkája gyanánt.
Csodálkozom, pláne, hogy az altatót (by me) még nem is olvasta, mert azt már említeni is alig merem!
Tiszteletem, Kedves Melinda és ihletgazdag perceket kivánok Önnek.
Szerintem nagyon is hasonlít rá, nekem rögtön szemet szúrt…meg is lepődtem, persze jó értelemben:)
Ez volt a legelső vers, amit olvastam tőled.
Most viszatértem.
Szerintem sikerült érzékeltetni a hasonlóságot. A vicces csak az hogy én nem J.A.-ról ismertem a te versedre, hanem a tiédről J.A.-ra. Épp tegnap olvastam.
ne haragudj, de én undorodom a József Attila majmolástól.
azért írtam véleményt, mert ajánlva van
Kedves Pál!
Ez nem majmolás.
Bármely más ritmusképletü versre rá lehetne ezt mondani. Gondolom én. Többen irtak már J.A. születésnapomra c. verséből jobb-rosszabb ‘parafrázist’, ha úgy tetszik.
A ritmusképlet egyébként nem J.A. formakészségét dicséri, ezt ő is hozta – a népköltészet világából – az viszont tény, hogy rajta kivül, korábban senki nem figyelt fel erre a káprázatos, zenés formára.
mind1, nekem ez, neked az
Kíváncsi voltam a cím után, hogy mi sül ki belőle. Nekem tetszett! 🙂
Szellemes 🙂
Gyömbér, Netelka: Köszönöm és örülök, hogy elnyerte tetszéseteket.
Cs. Pál: Igazad van. Véleményeddel amúgy sem vagy egyedül.
Egyáltalán ne törődj a negatív kritikákkal! Ez egy nagyon jól sikerült parafrázis! Tökéletes a ritmusa, a rímképlete. Csak gratulálni tudok hozzá! Üdv:dodesz
Köszönöm szépen, Dodesz.